A magyar borzalmas néző

Zsolt Péter, médiapszichológussal beszélgettünk. A témánk a kereskedelmi csatornák, a konklúzió pedig egy újabb kérdést vet fel.

Miért lehet célja a hazai kereskedelmi csatornáknak akár igénytelen műsorokat produkálni? Vagy mégsem igénytelenek ezek a produkciók?

József Attila
A "nagyok" figyelmébe
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
A tömegkultúrában épp úgy, ahogy a magasban készülnek igénytelen és igényes alkotások. A kereskedelmi csatornáknak nem az igénytelenség a célja, hanem a nézettség, ezt tudjuk. A szakmailag igénytelen műsorok olcsóbbak, ezért ezen a téren ritkán rosszak a nagy kereskedelmiek. Hibát inkább etikai szinten vétenek, néha a fogyasztók komplexitás igényeit mérik fel rosszul - magyarul butábbnak gondolják őket a kelleténél -, máskor azt hiszik, hogy csak az alapösztöneiket piszkálva tudják felkelteni az érdeklődésüket.

A kereskedelmi csatornákat, ahogyan az elnevezésük is mutatja, az anyagi haszon produkálja. Kicsit naivan: miért jó ez nekünk?

Az esztétikai és irodalmi produktumok hármas nyomás alatt vannak. Az egyik a kritikusok tanult köre, a másodikat maguk az alkotók, a harmadikat pedig a tömeg alkotja. Mindegyiknek megvan a maga funkciója. A tömegnél az, hogy az érthetőség, a befogadhatóság, az aktualitás értéke megszülessen egy alkotásnak. A pénz az, ami méri a tömeg befogadási hajlamát.

Több csatorna közül választhatunk, a nézettségmérés eredménye mégis azt tudatosítja az átlag magyarban, hogy a kereskedelmi csatornák a legnézettebbek. Mit gondol, mennyire befolyásolhatják a csatornák a statisztikákat?

Nos, ez összeesküvés-gyanús kérdés, de vannak példák a világban, amelyek megalapozzák, gondolok a világgazdasági válságban a hitelminősítőkre, a H1N1 járvány kapcsán a gyógyszer gyártókra. Azt kell megnézni ilyenkor, hogy van-e valódi verseny a minősítők közt, és hogy mekkora az anyagi függésük, mi a presztízsveszteségük kockázata, s milyen a múltjuk.

A statisztikát készítőnek csak rövidtávú haszna származhat abból, ha nem valós eredményekkel rukkol elő. Egyébként ezek a cégek folyamatosan jelzik a nagy kereskedelmiek nézettségének csökkenését is.

Szokás azt mondani, hogy a média - így a televíziós csatornák is - kielégíti az emberek igényeit. Mennyiben elégítik ki az emberek a médiumok igényeit?

Az emberek nem annyira kielégítik, mint inkább korlátozzák a médiumokat. Épp a nézéssel, olvasással. Szóval a ki kinek kiszolgáltatott vitában mindkét oldalnak lehetnek érvei.

Milyen televíziónéző a magyar?

Borzalmas. Főleg azért, mert nagyon sokat nézi ahelyett, hogy a barátaival lenne. A vacsoracsatát például nem nézni kéne, hanem csinálni.

A témával kapcsolatban megkérdeztük az RTL Klubot, Árpa Attilát és a nézettségmérő céget is.