"Herman kihasználja a lányokat"

Pavletits Bélával, a Magyar Színház színészével beszélgettünk, aki két szerepet is játszik a nagy sikerű Sweet Charity musicalben.

Korábbi írásunkban a Sweet Charityről kérdeztünk ismert személyeket, akik jelen voltak a premieren. Igen jó véleménnyel voltak a musicalről, ám Te, mint a darab egyik szereplője, miben látod a produkció sikerét?

A Sweet Charity egy olyan szerethető történet, melynek mondanivalója is van. Maga a darab megnyerő, a zenék szintén kiválóak, még annak is, aki nem szereti a dzsessz műfaját. Egy képregényes hangulatot próbáltunk megteremteni, mind a kosztümök mind a díszletek terén. Nekem két kisebb szerepem van a darabban, mindkét karakter egymástól különböző, de hála Istennek egyikben sem szoktak felismerni a nézők. A társulattal együtt nagyon szeretem a darabot, a próbák is nagyon kellemes légkörben teltek.

Mennyiben érzed egyedinek, az eddigiektől szokatlannak a Pelsőczy Réka által rendezett musicalt?


A társulat nagy része a rendezőnőt is beleértve, prózai színészekből áll. Rékának már volt lehetősége darabot rendezni, de musicalben ez az első rendezése. A Magyar Színházban és ebben az előadásban is nagyon sok jó énekes szerepel. Arra is törekedtünk, hogy a prózai jelenetek erős drámaisággal bírjanak. Rossz lett volna, ha a nézők látják a kiváló táncot, hallgatják a szép dalokat, majd következik egy unalmas, prózai jelenet.

A darabban két karaktert alakítasz, az egyik Herman, a bár tulajdonosa. Meglátásod szerint ő mit képvisel a darabban?


Minden embernek vannak érzelmei, így ennek a karakternek is, aki nem agresszív, de mégiscsak ő futtatja a lányokat. Herman nem tűr semmilyen ellenvetést, de a végén kiderül, hogy ellágyul egy esküvő hallatán: vannak emberi érzései. Ettől függetlenül Herman kihasználja a lányokat.

Herman szájából állandó jelleggel egy csálé cigaretta lógott. Miért?

Amikor Pelsőczy Réka említette, hogy képregényszerűen kívánja bemutatni a darabot, eszembe jutott a „No megállj csak!” című rajzfilm, amiben a farkasnak mindig egy törött cigaretta lógott ki a szájából. Megnéztük, hogy az ötlet mennyire valósítható meg a színpadon és a közönség mennyire fogja érteni. Miután bebizonyosodott, hogy az ötletnek helye van a darabban, megpróbáltam én magam elkészíteni ezt a kelléket, remélem, hogy működőképes.

A másik karakter, akit alakítasz, Daddy Brubeck, Herman ellentéte.

Arra kellett törekedni, hogy semmilyen mozdulat, mimika, hanghordozás ne hasonlítson a másik karakterre. Daddy egy pop-rocksztár, aki élvezi azt ha imádják. Ettől függetlenül mégis mond olyan dolgokat, amelyek ugyan közhelyszerűen hangzanak, de mégis igazak: szeressük egymást, ne lopjunk egymástól. A fiatalokat nem egy rendkívül mély, dogmatikus szereppel, hanem kicsit magukhoz közelálló karakterrel kívántuk megfogni.

Megítélésed szerint milyen sikerre számíthat az előadás?

Két szereposztásban játsszuk a darabot, mindkét premiernek hatalmas sikere volt, csak úgy, mint a nyilvános főpróbáknak. Maga az előadás nagyon tetszett a nézőknek és sok helyen volt taps, ahol egyáltalán nem számítottunk rá. A végén hosszú, hangos tapssal adták tudtunkra, hogy szeretik a Sweet Charityt.