Hatalomcentralizáció a közigazgatásban: tizenkilenc megyei és egy fővárosi hivatal jön létre holnaptól. 1990-ben és 2006-ban még a regionális, ma a megyei rendszert támogatja a kormány.

Húsz közigazgatási hivatal vezetőjének adta át kinevezését Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap. Mától visszaáll a közigazgatási hivatalok rendszere, január elsejével pedig a törvény elfogadása után egységes kormányhivatalok jönnek létre.

A hivatalok kiemelt szerephez jutnak a közigazgatási feladatok ellenőrzésében, szervezésében, a kormánytisztviselők képzésében, valamint a közigazgatási informatikai fejlesztésben. Ezek látják majd el a helyi és kisebbségi önkormányzatoknál felmerülő ellenőrzési teendőket, az államigazgatási feladatokat és a kormányzás területi részvételével összefüggő feladatokat. A területi igazgatási centralizáció azért is érdekes a Fidesz-kormány részéről, mert korábban minden ilyen jellegű próbálkozást és törvényjavaslatot elutasított.

A közigazgatási hivatalok múltjáról, szerkezeti változásairól Dr. Verebélyi Imrét az 1989-2001 között közigazgatási ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettest, közigazgatási államtitkárt kérdeztük.

„Három stádiumról beszélhetünk a téma kapcsán, az első a rendszerváltás. Ez idő tájt változtatni kívántunk az önkormányzati törvény előkészítése során azon, hogy régen a megye tanácsok ellenőrizték a városi tanácsokat nem csak jogszerűség, hanem célszerűségi szempontból is. Úgy véltük célszerűségi ellenőrzés nincs, mert a megye nem főnöke a községnek, a célszerűséget a választónak kell ellenőriznie. Tehát megszüntettük a megye és a község célszerűségi hierarchikus alárendeltséget.”

„ A törvényellenőrzési szempontot tekintve az európai modellt kívántuk használni, ahol megyei szinten nem a megyei önkormányzat, hanem egy ún. Közigazgatási Ellenőrzési Hivatal - amit a franciáknál Prefektusnak hívnak - végzi a jogszerűségi vizsgálatot, ami még a megyei önkormányzatot is ellenőrizni fogja. Ez a Belügyminisztérium alá tartozó ellenőrzési hálózat azzal, hogy ez bármelyen intézkedést hoz, független bíróság előtt meg lehet támadni. Nem engedtük, hogy a mindenkori kormány által kinevezett közigazgatási vezetők a kormány javára vegzálják az önkormányzatokat. Erre példák is voltak sajnos az Antall-kormány idején.”

Az első és második javaslat a közigazgatási rendszerek változtatására


Nem érdekel, hogy milyen oldalon áll
Dr. Verebélyi Imre szerint mindegy, hogy egy szakember milyen politikai beállítottságú, "a szakembernek szakemberként kell működnie, pártállástól függetlenül."
„Ez az első számú javaslat, de Antall József miniszterelnök úrnak és pártjának nem volt kétharmados többsége a parlamentben, ezért kompromisszumot kellett kötni az SZDSZ-el, hiszen az volt a miniszterelnök úr számára az elfogadható rendszerváltó párt. Antall Megyei Köztársasági Megbízotti Hivatalt szeretett volna, ami ellenőrzi az önkormányzatok törvényességét, de ha valamit törvénytelennek lát nem dönthet, hanem független bíróság elé kell vinnie az ügyet. Erre szükség volt, hiszen az önkormányzatok nem fogják feljelenteni magukat, valakinek a bíróság elé kellett vinni az ügyeket. A liberálisok két ellenjavaslatot tettek. Az egyiket Horváth M. Tamás tette, ő az amerikai rendszert támogatta, ahol az ügyész vizsgál és irányítja az ügyeket a bíróság felé. Ezt Kónya Imre és az SZDSZ akkori frakcióvezetője, Tölgyessy Péter lesöpörtek az asztalról.”

„A másik javaslat a regionális szintű közigazgatási hivatalok rendszere volt, ami nagy botorság volt, hiszen a megyében van a megyei önkormányzat, és a megye területén vannak a községek, akkor elég lett volna megyei szintű közigazgatás, de hát nincs mese, Antall közölte velem, hogy kössem meg a szakmai kompromisszumot, de ettől kezdve az ügy kimenetelének következménye az SZDSZ-t terheli.”

„Így alakult nyolc régió, ami önmagában tragikus volt, mert körülbelül egy hónap múlva megérkeztek a panaszok, hogy az embereknek minek kell elmenni a régióba, miért nem tudnak bizonyos ügyeket megyei szinten elintézni, ezért kénytelen voltam azonnal elrendelni, hogy a regionális köztársasági megbízottaknak megyében is legyen hivataluk, így lett huszonnyolc közigazgatási hivatali egység, ami nonszensz és értelmetlen. Én már akkor elhatároztam, ha ismét hatalomra jut a szocialista párt megváltoztatom ezt."

A Fidesz is támogatta

„Még egyszer megjegyezném az SZDSZ és az ifjúsági pártja a Fidesz támogatták a régiós közigazgatási hivatalok rendszerét. Volt egy másik lényeges pont ahol vesztettem szakmailag, ez pedig a regionális vezetők kérdése. Olyan vezetőket képzeltem el akik olyan törvényességi ellenőrök akik szakemberek. Horváth Balázs akkor belügyminiszternek tetszett ez az ötlet, és megbízott engem, hogy gyűjtsem össze az ország nyolc legjobb szakemberét. Le is adtam a nyolc nevet. Két hét múlva a miniszteri tanácskozáson Horváth mondta, hogy baj van, mert a kisgazda koalíció kikért magának két köztársasági megbízotti állást.”

„Erre fel a keresztény demokraták is kikértek maguknak kettőt, őket követte az MDF. Végül is a kezdeményezésemből nem lett semmi, sajnos politikai kinevezések születtek. Ennek az lett az eredménye, hogy többen ezt az állást pártpolitikai célokra használták fel, mint ahogy azt Szentgyörgyvölgyi Péter is tette a fővárosban. ”

1994-2002

„Következett ezután a szocialista kormány. Az MSZP odaadta a belügyminiszteri széket Kuncze Gábornak, ami tragédia, hiszen ő sosem volt közigazgató. Viszont kiderült, hogy Kunczénak nagyon jó ötletei és meglátásai vannak, hiszen például visszaállította a regionális közigazgatási rendszert megyeire. Érdekesség, hogy ezzel a lépéssel egyet értett az az SZDSZ is, aki annak, aki az Antall-kormány idején támogatta a régiókat.”

„Az akkori húsz köztársasági közigazgatási megbízott egy nagyon jó gárdát alkotott, hiszen csak egy vagy kettő volt olyan, akinek szintén volt jogi végzettsége, de inkább pártvégzettsége volt. Ezt követte a Fidesz és az FKGP, aki csak annyit tett, mint most tesz, a teljes gárdát lecserélte a saját embereire. Ekkor ”Grespikesedett” a magyar közigazgatás, hiszen a kisgazdák ragaszkodtak ahhoz, hogy a főváros közigazgatási hivatalvezetését kapják meg. Én ekkor már éreztem, hogy ebből az országból lelkileg kifelé tartok, hiszen az túlzás, hogy a fővárosba odateszünk egy őrültet. Őrülteket nem szabad állami állásokba ültetni. Orbán Viktor történelmi erénye volt, hogy a ciklus végére megette a kisgazda pártot.”

Ismét szocialisták


„Ezek után ismét a szocialisták következtek. Ők ismét kitalálták, hogy a régió a modern, a megye elavult. Megcsinálták azt, hogy a regionális közigazgatási hivatalok alatt megalakították a megyei hivatalokat, így ismét visszajött a régi modell, húsz plusz nyolc közigazgatási hivatal lett.”

„Most, mint olvashatjuk, Orbán Viktor ismét visszaállította a megyei közigazgatási szerkezetet. Ez rendben is lenne, csak kéne mondani három mondatot, hogy bocsánat 1990-ben a régiót támogattuk, bocsánat, hogy támogattunk egy olyan szocialistát, aki regionális vezető lett, és rájöttünk, hogy baromság, hogy huszonnyolc helyen van hivatal. Igen úgy vélem, hogy a megyei közigazgatási hivatal egy jó irány, bár ha az összes fideszes pártkatona, akkor rosszabb, mint a regionális rendszer, hiszen ott csak nyolcan voltak. ”

Államtitkár asszonyról


„Szabó Erika államtitkár asszonyról annyit tudok mondani, hogy ő 1990-ben az SZDSZ egy hallgatag leányzója volt, színtelen, szagtalan gáznak éltem meg. Habár semmi bajom nem volt vele, de attól tartok, nem fog ellenállni Orbán Viktornak személyi ügyekben.