"Eddig az év felét töltöttem az Egyesült Államokban, mostantól csak három hónapot fogok. Az időm többi részét Magyarországon töltöm, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben végzett kutatómunkával" - beszélt kétlaki életéről Szemerédi Endre az ELTE bölcsészkarának Gólyavárában, a konferencia helyszínén az MTI megkeresésére.

Szemerédi Endre 1990 óta a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. Mint mondta, Amerikában és itthon egyaránt ideje túlnyomó részét kutatással tölti, csak ritkán oktat.

"Egyik tervem, hogy a számelmélet egyik alapproblémájával, a Waring-problémával foglalkozzam érdemben, bár ehhez még nagyon sok mindent kell megtanulnom, és lehet, hogy mire megtanulom ezeket, be is látom, hogy reménytelen. A probléma úgy szól, hogy hány darab k-adik hatvány szükséges ahhoz, hogy ezek összegeként előállítható legyen egy tetszőleges pozitív egész szám. Azt már tudjuk, hogy legalább k darab kell, ez középiskolás szinten is belátható.

Tudunk nagyon jó felső korlátot is adni, ezt szeretném kicsit tovább javítani. Persze a végső cél az lenne, hogy azt mondhassuk, a felső korlát ck, ahol c nem függ k-tól. De a reális cél a felső korlát javítása" - magyarázta.

Mint mondta, rengeteg ehhez hasonló számelméleti probléma van, mely nagyon egyszerűen megfogalmazható, ám megoldása elképesztően bonyolult. Ilyen például az a mindeddig bizonyítatlan sejtés, hogy végtelen sok ikerprím van. "Ez a sejtés még az ókori görögöktől származik, de megoldása könnyen lehet, hogy reménytelen a matematika mai állása szerint.

Lehet, hogy kell még hozzá mondjuk ötven év. Az ilyen problémák megoldása során gyakran új, önálló matematikai területek jönnek létre, melyek aztán saját életre kelnek" - fejtegette.
Szemerédi Endre szerint az elméleti matematika eredményei önmagukban értékesek, jóllehet később fontos gyakorlati alkalmazásaik is kialakulhatnak.

"Költeményeket is olvasunk, színházba is járunk, mi haszna van annak? Ahelyett, hogy kipihennénk magunkat otthon, hogy másnap frissen mehessünk dolgozni" - firtatta ironikusan. "Millió olyan dolog van, amit az emberek elfogadnak mindenféle gyakorlati alkalmazás nélkül, mégis, az elméleti matematikusokon valahogy mindig megpróbálják elverni a port, mondván, mi haszna van annak? Gauss is egy olyan problémából kiindulva vetette meg a komplex függvénytan alapjait, amely az utcán valószínűleg senkit sem érdekelt. Ma azonban a komplex függvénytan nélkül nem lehetne csinálni semmit" - magyarázta a kutató.

Bárány Imre, a konferencia szervezőbizottságának elnöke úgy vélte, hogy a rendezvény rendkívül magas szakmai színvonalú, az egyik legerősebb matematikai konferencia, amit valaha Magyarországon rendeztek. Mint mondta, a legtöbb előadó követhető, annak ellenére, hogy nagyon speciális témákról beszélnek, és a hallgatóság háttere igencsak eltérő. A 300 fős előadóterem legtöbbször tele van, sok a PhD-hallgató, fiatal kutató. A konferencián elhangzó előadások témájában külön kötet is készült - mondta.

A konferencia ideje alatt képzőművészeti kiállítás is nyílt, amely a matematika és a művészetek gyümölcsöző kapcsolatát mutatja be. Az V. kerületi B55 Kortárs Galériában megrendezett, Művészet a matematikusok világában című tárlaton matematikus művészek és matematika által inspirált művészek alkotásai mellett matematikusok közeli családtagjainak művei is láthatók hétfőtől szombatig.