A máig ködlő párt-és kampányfinanszírozás kérdésének rendezése ugyan kimaradt a nagy nyári kengyelfutásból, mégsem maradt egészen változatlan a rendszer. Amúgy mire jó, hogy 15 százalékkal csökken a pártok büdzséje?

Orbán Viktor június elején kormánya 29 pontos gazdasági csomagja ismertetésekor jelentette be, hogy kezdeményezik a pártokra jutó költségvetési támogatás 15 százalékos csökkentését még az idén. A „még az idén”-ből még a nyáron lett, ugyanis az Országgyűlés tegnap elfogadta a 2010-es költségvetés azon módosítását, amely lehetővé teszi a csökkentést.

A csökkenést, amely, bár nyilván jól mutat majd a Fidesz eredménylistáján, az ország pénzügyi nehézségeit alig-alig orvosolja. A Népszabadság szerint a költségvetés módosításával mintegy hatmilliárd forintot spóroltunk.

De akkor mire jó? A máig ködlő pártfinanszírozáson ugyanis bizonyosan nem segít – állítja Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi ügyvezetője. A párt- és kampányfinanszírozás fő gondja ugyanis, hogy nem látjuk, hogy az állami forrásokon kívüli pénzek, amelyek – kivált kampányidőszakban – a pártok bevételeinek döntő részét jelentik, honnan is származnak, mely érdekcsoportok hogyan pénzelik az egyes politikai erőket, mi módon kerülhetnek közpénzek pártokhoz illegális úton stb. Ez ma teljes mértékben láthatatlan – mondja.

Egy létező modell


Attól, hogy tizenöt százalékkal csökken a költségvetési támogatás, még nem lesz átláthatóbb a rendszer, ugyanakkor két lehetőség adódik: vagy 15 százalékkal csökkentik a pártok a kiadásaikat, vagy ami valószínűbb, 15 százalékkal automatikusan megnövekszik a továbbra is homályos kassza tartalma.

Ehelyett például a társadalmi bázisra lehetne alapozni a párt- és kampányfinanszírozást, vagyis úgy lehetne átalakítani a rendszert, hogy a társadalmi forintokból befolyt összeghez igazítsák a központi támogatás mértékét. Alexa Noémi szerint erre számos példa akad Európában és azon kívül is, ám természetesen nem az egyetlen átlátható és igazságos modell, ami létezik.

Beleláthat-e az ÁSZ a lapokba?

Egy biztos: az Állami Számvevőszékre (ÁSZ) minden esetben nagy felelősség kellene, hogy háruljon, s persze a mainál jóval erősebb jogosítványok. Nagy kérdés azonban, hogy a parlamenti patkóból tizenkét éven át a számvevői főszékbe átülő fideszes képviselő vajon a saját pártja elszámolását is ugyanolyan kérlelhetetlenül fogja-e követni, mint a többiét. A TI álláspontja szerint ennek jó tesztje lesz az őszi önkormányzati választás.

A párt-és kampányfinanszírozás törvényi keretek között való rendezésével kapcsolatos utolsó hír pedig az, hogy az LMP nemrég egy az egyben benyújtotta a civilek tavaly ősszel kidolgozott jogszabály-tervezetet, amelyet ősszel tárgyba is vesz az Országgyűlés. A lényeg azonabn az, mit gondol a kormánytöbbség a párt-és kampányfinanszírozásról, hiszen kétharmados fölénye birtokában egymaga eldöntheti (s az ősszel nagy valószínűséggel el is dönti) a kérdést.

Limitált hülyeség

Úgy tudjuk, a Fidesz-KDNP pártszövetség berkein belül továbbra is tartja magát az a csomag, amely többek közt csökkentené, illetve akár megszűntetné és kereskedelmi médiában való kampányköltést, valamint nem emelné az amúgy irreálisan alacsony, senki által be nem tartott, képviselőnkénti egymillió forintos költési limitet.

A TI szerint a Fidesz-féle javaslatból is ki lehet indulni (sőt, alighanem ebből kell kiindulni – a szerk.), ám bármyely csomag kerül is fel a "fedélzetre", egyet semmiképp sem szabad kihagyni belőle: az átláthatósági elemet. A kampányszámla intézményét például, amit a Nyitrai Zsolt-féle Fidesz-indítvány jelenleg nem tartalmaz.

Talán nem olyan nagy baj, hogy a nagy nyári törvénydömping szórásából a párt-és kampányfinanszírozás ügye kimaradt.