Zöld válasz a fideszes szégyenlistára

Kifejezetten az állampolgárt okolni értelmetlen a szociális háló hiányosságaiért - állítja Scheiring Gábor (LMP), aki inkább felteszi a kérdést: biztos, hogy jól jár el az önkormányzat?

Az Orbán-kormány idején is zajlik a szegényüldözés az LMP szerint. A zöldpártnál most Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester „szégyentáblája” verte ki a biztosítékot, amely állítólag az általa érdemtelennek bélyegzett szegények nevét és születési dátumát tartalmazza.

Az LMP – mint azt mai közleményében írja – határozottan elutasítja a rászoruló állampolgárok pellengérre állítását. Szerintük az eljárás nem csak súlyos morális és politikai aggályokat vet fel, hanem adatvédelmi és személyiségi jogokat is sért. Hozzáteszik: Lázár akciója a szegényellenes politika magasiskolája.

Requiem egy ebédjegyért

Út a mocsárhoz?
A szegényeket megbélyegző fordulat az Út a munkához programmal és az egy család egy segélyezett elvvel kezdődött, majd a Fidesz-KDNP esélymegvonó politikájával folytatódott: a minimálbér megadóztatásával, a szegényellenes büntetőpolitikával vagy a családi pótlék korlátozásával. Lázár János szégyenlistája ebbe a sorba illeszkedik. A lista félrevezető, manipulatív, egymás ellen fordítja a polgárokat és bizalmatlanságot szül az állami szociális szolgáltatásokkal szemben. Megnehezíti a rászorulók talpra állását, akik így munka és közösségi segítség hiányában féllegális csatornákon keresztül kénytelenek megoldani mindennapjaikat – vallja az LMP.
OS
A lista a hírek szerint azok adatait tartalmazza, akik nem működtek együtt a szociális osztállyal, azaz például „nem vették át az ebédjegyet”, vagy „nem vállalták a felajánlott közcélú munkát”. A Lehet Más a Politika álláspontja szerint azonban – az információhiánytól kezdve a rossz egészségi állapoton át egészen a megbélyegzéstől való félelemig – számos oka lehet annak, hogy valaki miért nem vesz igénybe egy szociális ellátást.

Ráadásul nem egy kutatás bizonyította, hogy a közmunkaprogramok nem alkalmasak arra, hogy a képzetleneket visszajuttassák a munka világába, így a közmunkában való részvétel kikényszerítése nem feltétlenül szolgálja a munkanélküliség csökkentését – írják a zöldek.

A szociális juttatásokhoz való hozzáférést törvények szabályozzák. Ha Lázár szerint Hódmezővásárhelyen olyan emberek is hozzájutnak segélyhez, akik nem jogosultak rá, vizsgálja felül az általa vezetett osztály munkáját – javasolják. Egyúttal felszólítják Lázárt, hogy vonja vissza a listát és hagyjon fel a szegényellenes hangulatkeltéssel.

Van megoldás, van ígéret, de be kéne tartani


„Egymillió munka szűnt meg”
Az ökopolitika húsz éves korom óta szerves része az életemnek. Személyes indíttatás tartott e
mozgalom közelében:családomban közelről éltem át, ahogy a korábban kemény munkával
polgárosodó munkásságot a rendszerváltást követő évek gazdasági sokkja a tönk szélére sodorja. Hazánkban több mint egymillió munkahely szűnt meg, amit a mai napig nem sikerült pótolni. A társadalom és a gazdaság kettészakadt, a közéletben pedig a demokrácia paródiáját mutatják be a klientúracsoportok fogságában vergődő pártok.
(Részlet Scheiring Gábor bemutatkozásából az LMP honlapján.)
A HírExtra a mind az LMP-t, mint a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzatot kereste. Scheiring Gábor, az ökopárt országgyűlési képviselője érdeklődésünkre közölte: a mai közmunkaprogramok legjobb esetben is csak rövidtávon képesek orvosolni a leszakadt társadalmi rétegek megélhetési gondjait.

Hosszabb távon viszont olyan programot kellene letenni, amely nem a felesleges munkát erőlteti rá a résztvevőkre, hanem olyan – állami finanszírozású – beruházásoknál foglalkoztatja őket, amelyek élőmunka-igényesek, s a fenntartható fejlődést is előmozdítják. Ilyenek lehetnek például a árvíz-és tájgazdálkodás vagy a vasútfejlesztés.

Az LMP konkrét szociálpolitikai elképzeléseiről szólva a képviselő elmondta: a garantált minimáljövedelem bevezetése mellett végre kellene hajtani – a kampányban a Fidesz által is ígért – egyszeri, nagyarányú járulékcsökkentést. Az ugyanis valóban a képzetleneket juttatná munkához s így többletjövedelemhez, ellentétben a kormány által eszközölt szja-csökkentéssel, amely csupán a középrétegeknek kedvez.

Kérdésünkre, hogy a segélyek akadálytalan áramlásáért az önkormányzat vagy az állampolgár felelős inkább, Scheiring megismételte: kifejezetten az állampolgárt okolni értelmetlen a szociális háló hiányosságaiért, ilyen esetekben ugyanis mindig felmerül a kérdés: mennyire felkészült az adott helyhatóság.

Az önkormányzat válasza


Hódmezővásárhely Önkormányzata a becsületesen dolgozó polgárok, az adófizetők, a jogszabályokat betartó emberek oldalán áll, akiknek joguk van tudni, kik azok, akik visszaélnek az adóforintjaikból adott támogatással.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata évente félmilliárd forintot fordít a rászorulók támogatására. Akik visszaélnek ezzel, nem az önkormányzatot, hanem az adófizető polgárokat verik át, és azokat a rászorulókat lopják meg, akiket kiszorítanak a támogatási rendszerből.

Sajnálom, hogy az adatvédelmi ombudsman fordítva ül a lovon és azok pártján áll, akik folyamatosan megszegik a társadalmi normákat, a jogszabályokat, és azokat védi, akik átverik és meglopják a magyar adófizetőket.

Sajnálom, hogy a TASZ nyilatkozataival azokat védi, akik az igazán rászorulóktól elveszik a támogatás lehetőségét, akik ingyenebédet igényelnek, ami később kidobásra kerül, míg százak várakoznak a segítségre.

Sajnálom, hogy az LMP azokért kampányol, akik munka helyett inkább segélyből tartatnák el magukat az adófizetők közösségével, akik a felajánlott munkát elutasítják, vagy részegen jelennek meg a munkaközvetítésen.

Hódmezővásárhely Önkormányzata a becsületesen dolgozó polgárok, az adófizetők, a jogszabályokat betartó emberek oldalán áll, akiknek joguk van tudni, mire fordítja a város a befizetett adót, és ki az aki visszaél az adóforintjaikból adott támogatással.