Kiemelten kedvezményes honosítási lehetőséget vezet be származási alapon az új, az Országgyűlés által szerdán elfogadott magyar állampolgárságról szóló törvény, amely lerövidíti az eljárási határidőket is.

A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadták el magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, az Index információja szerint a három nemmel szavazó képviselő Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök, Szanyi Tibor XIII. kerületi képviselő és Molnár Csaba kancelláriaminiszter volt. Tartózkodott Baracskai József (MSZP), Oláh Lajos (MSZP), Vitányi Iván (MSZP), Dorosz Dávis (LMP), és a Szabó Tímea (LMP).

Az új szabályok már nem követelik a magyarországi megélhetést és lakást, az alkotmányos alapismeretek vizsgát, és azt sem, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a honosítást kérő. Új elemként került bele a jogszabályba, hogy a kérelmezőnek - ha esetleg nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt - elég valószínűsítenie magyarországi származását.

Az eddigi általános kedvezményes honosítási okok továbbra is fennmaradnak, azzal az eltéréssel, hogy a jövőben már nem azt kell vizsgálni, hogy az illető honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti-e, hanem azt, hogy a honosítás az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti-e. (Ez szabály a nem magyar nemzetiségűek honosítására is vonatkozik.)

A köztársasági elnök kezében a döntés

Az a határon túli magyar honosítható a jövőben kedvezményesen, aki megfelel a következő követelményeknek: a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását; a magyar nyelvtudását igazolja (ez utóbbitól el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében).

A jogszabály lerövidíti a határidőket: a miniszternek eddig honosítás esetén tizenkét hónapja, visszahonosítás esetén pedig hat hónapja volt rá, hogy benyújtsa a köztársasági elnöknek a honosítási kérelmet. Ez a határidő mindkét esetben három hónapra rövidül le úgy, hogy ebbe az időtartamba nem számít bele az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A honosításról illetve visszahonosításról továbbra is a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.

A honosítási kérelmeket be lehet nyújtani a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél; a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél; a magyar konzuli tisztviselőnél; a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél.

Szent István napján lép életbe

A törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni. Eddig az időpontig megszülethetnek a törvény végrehajtási rendeletei, köztük az a miniszter rendelet, amely kijelöli a honosítási visszahonosítási feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet, vagyis az állampolgársági ügyekben eljáró szervet.

Szlovákia még ma válaszol

Várhatóan még szerdán saját állampolgársági törvényének módosításával válaszol Szlovákia az Országgyűlés döntésére. A magyar Országgyűlés reggeli döntése után Pozsonyban azonnal összehívták a szlovák kormányt, amely megvitatja a szlovák állampolgársági törvény módosítását.

A nyilvánosságra került javaslat szerint arról van szó, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal.

A kormány döntése után a javaslatot a parlament elé terjesztik, amely a délelőtti órákban folytatja rendkívüli ülését.

MSZP: a Fideszé a felelősség

Mesterházy Attila szerint a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el az erről szóló voksolást.

Az MSZP frakcióvezetője a szerdai parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Fidesz-kormány feladata az is, hogy orvosolja és kezelje a problémákat.

Mint mondta, három aggályuk van a törvénnyel kapcsolatban: az időzítése, az előkészítetlensége, illetve az, hogy elmaradtak az előzetes egyeztetések a határon túli magyarokkal, valamint a szomszédos országokkal.

Mesterházy Attila közölte, az MSZP frakció többsége támogatta a javaslatot, mert úgy ítélték meg, hogy a mostani körülmények között ez egy szimbolikus gesztus, amely a kulturális összetartozást fejezi ki a nemzet egészét tekintve. Arra a felvetésre, hogy a frakcióból többen nemmel szavaztak, azt válaszolta: nem rendeltek el kötelező szavazást a képviselőcsoportban.

Semjén: az új törvény nem támadható nemzetközi fórumokon

Semjén Zsolt szerint semmiféle etnikai, vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a szerdán elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható.

A KDNP elnöke a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján Szlovákiával kapcsolatban azt mondta: "mi mindenkivel megpróbáltunk és megpróbálunk szót érteni, akivel lehet, azonban akik nem akarnak velünk szót érteni, azoknak a kedvéért nem adhatjuk fel a legtermészetesebb jogainkat".

A politikus hangsúlyozta, nem jelent veszélyt egyetlen ország számára sem, ha a határon túli magyarok élnek természetes jogaikkal.

1 2

Következő oldal »