A sors kegyetlen volt: többen ereszkedtek lefelé, a jég mintha kiválasztotta volna Várkonyit. A mögötte ereszkedő amerikai hegymászónak nem esett semmi baja. A tragédia bekövetkezett.

– Hátranéztem, láttam, hogy omlik össze a jégfal. Összenéztünk Konyival, és futni kezdtem. Kettőt, hármat szökkentem, amikor a már leomlott jégdarabok elsodortak. Lezuhantam, a függőleges jégfalon lógtam. Vártam, hogy mikor jelenik meg felettem a társam, de nem jött – idézte fel a tragédia részleteit a hegymászó, aki egy emléktáblát is faragott Konyinak, amit már elhelyezett a hegyen.

Klein Dávid azonban sziklakemény: annak ellenére, hogy elvesztette a legjobb barátját, ismét a csúcsra vágyik. Tegnap ígéretet tett, hogy visszatér, és legyőzi a kérlelhetetlen hegyet. Mi ez, ha nem egy igazi, nemes bosszú?

Klein beszélt egy új-zélandi hegymászóval, aki fotózta a balesetet, így azok a kockák is megvannak, amin Várkonyira rázuhant a több tonnás jégfal. Klein úgy tervezi hogy a mai nap ellátogat Várkonyi László feleségéhez és két gyermekéhez, hogy lelket öntsön beléjük, s elmesélje szerettük utolsó napjainak eseményeit.