A Fidesz szatellitpártja is megerősödhet az átalakuló politikai erőtérben, alapjai és a lehetősége is megvan hozzá. A kérdés csak az, hogy mindehhez van-e szándék is?
A Fidesz-KDNP várható kétharmados többségével a KDNP legalább harmincfős
frakciót alakíthat az országgyűlésben. A kormányzó Fidesz társutasaként a KDNP a korábbinál látványosabb politikai szerepet vállalva akár vissza is szerezheti hagyományos támogatottságát.
Ülésrend
![](/data/Image/belfold/2010/04/KDNP/Semjen_Zsolt_01.jpg)
A közelmúltban felröppentek olyan hírek, hogy pártközti egyeztetéseken felmerült, hogy akár a második legnagyobb frakcióvá hizlalják fel átülő fideszesekkel a KDNP-t, ezzel a létszám alapján a parlamenti működésben előnyöket szerezhetnének a kereszténydemokraták, a Fidesz monstre frakciója pedig könnyebben menedzselhetővé válna.
Semjén Zsolt a napokban azt mondta, harminc-haminchárom fő mindeképpen a
KDNP-frakció tagja lesz. Tagadta, hogy lenne csoportos átülési terv, de nem zárta ki, hogy harmincháromnál többen legyenek. A korábbi tapasztalatok alapján azonban várható, hogy a két párt politikusai közül többen is átülnek a másik képviselőcsoportjába, jellemzően inkább a Fideszből a kereszténydemokratákhoz.
Az MSZP hatvan, a Jobbik ötven fő körüli frakcióra számíthat, a KDNP tehát valószínűleg egy súlyban lesz velük. A várhatóan kétharmados kormányzásban vállalt partnerség pedig olyan jelentőségű ügyekben biztosíthat fontos szerepet a KDNP-nek, amire az utóbbi időkben nem nagyon volt példa.
Perinde ac cadaver
Világi kar
Semjén ZSolt pártelnök "a katolikus egyház lándzsájának hegyeként" jellemezte a KDNP-t, a párt egy másik ismert kereszténydemokrata, Harrach Péter szerint a KDNP "a Fidesztől jobbra álló radikális, egyházias párt".Politológusok szerint a pártot újraélesztése óta szavazatmaximálásra használja a Fidesz, a középre behúzódó néppárt mellett a kereszténydemokratáknak kellene hozniuk a szélsőségesebb hangvételre fogékony szavazókat.
A KDNP a jelenlegi parlamenti pártok közül az egyetlen ún. történelmi, vagyis olyan párt, amelynek gyökerei az 1949-i kommunista hatalomátvételnél mélyebbre nyúlnak. A Katolikus Szociális Népmozgalomból kinövő párt a nyilas, majd a kommunista diktatúrával is szembekerült, a KDNP egy ’56-os tiszavirág-életű újjászerveződéstől eltekintve egészen a rendszerváltásig emigrált prominensei révén hallatta a hangját.
A régi KDNP-sek vezérletével ’89-ben újjáalakult párt – az SZDSZ-esek tiltakozása ellenére - az Ellenzéki Kerekasztal tagja lett, majd a következő két országgyűlési választáson hét százalék körüli eredményekkel bizonyította, hogy a vallási-világnézeti politizálásnak van társadalmi támogatottsága Magyarországon.
A KDNP későbbi szétesése, majd művi újraélesztése ellenére még mindig az egyik legjobban beágyazódott párt, ezt bizonyítja az MSZP és a Fidesz mögötti harmadik legmagasabb, tizenhétezer körüli taglétszám.
"KDNP szavazók lehetnének"
![](/data/Image/belfold/2010/04/KDNP/KDNP_01.jpg)
„Magyarországon a magukat a katolikus egyházhoz tartozónak vallók zöme megítélésem szerint KDNP szavazó lehetne” - mondta a Hírextrának Sík Sándor, a KDNP győri önkormányzati frakcióvezetője. Kérdeztük arról is, megvan-e még a KDNP stabil, parlamenti bejutási küszöb körüli, stabil bázisa itthon, amire a politikus egyértelmű igennel felelt.
„Természetesen megvan. Lehet, ha önállóan mérettetünk meg a választáson, ez egyértelműbben kifejezésre kerül. Azt kell mondjam, a fiatalabb korosztály részéről is nagyon komoly érdeklődést tapasztalunk a párt felé.”
Kis táncos parafát könnyű hab kénye vitt
A kereszténydemokrata párt belharcai következtében 1996-ban zuhant össze, hogy aztán a jobboldali pártocskákat bekebelező Fidesz élessze újra és tegye meg a „szövetségesek” nevesített zászlóhordozójává.
Orbán Viktor egyszer a következőképpen jellemezte a két párt szövetségét: „a Fidesz egy olyan hajó, ami megy a viharos tengeren, zátonyok közt, szélviharban hajózik, de a KDNP az a horgony, ami az örök értékekhez köti”. Sík Sándor szerint azonban a kereszténydemokraták is örülnének, ha a pártszövetségben nem csak
eszmei hátteret, hanem a jelenleg mérhető néhány tizedes támogatottság helyett többszázaléknyi, artikuláltan KDNP-s szavazattal járulhatnának hozzá a szövetséghez.
„Törekszünk arra, ha a Fidesszel kötött pártszövetségen belül a KDNP-nek legyen valami önállóbb arculata, és úgy érzem, hogy ezt eddig is meg tudtuk valósítani, sőt erre most még nagyobb lehetőségeink lesznek.”
Megalkuvásnak nincs helye
![](/data/Image/belfold/2010/04/KDNP/FIDESZ_01.jpg)
„Megalkuvásra nem lesz szükség és ennek nem is nagyon lesz helye” – jelenti ki Sík, aki szerint a KDNP a Fidesznél jóval markánsabban
fog kiállni olyan értékek mellett, mint „a keresztény értékrend, családdal és házassággal kapcsolatos dolgok”.
„Ha a KDNP önálló arculattal jelentkezne, ott lenne tíz százalék körül. Ha a Fidesztől külön indultunk volna, akkor lehet, hogy abból a tizenöt-tizenhat százalékból, akik a Jobbikra szavaztak, öt-hat százalék akár a KDNP-re szavazott volna. Jelen pillanatban a jobboldali politikában a lakosság egy jó része szeretne egy kicsit markánsabb, keményebb, sarkosabb politikát megfogalmazni. Ha ezt a KDNP megfogalmazná, akkor a szavazók hozzánk jönnének, és nem a másik irányba. ”
Sík Sándor volt egyébként az a politikus, aki a győri KDNP-frakciót azzal az indoklással
választotta le a helyi Fidesz-frakcióról, hogy így nem köti őket a megegyezésben szereplő teljes frakciófegyelem, tehát, ha szükséges, hangot tudnak adni különvéleményüknek. Fontos érv volt az is, hogy „ha meg akar erősödni a Kereszténydemokrata Néppárt, akkor önálló frakcióként kell működnie”. Ezek a szempontok később az országgyűlési KDNP-frakció számára is fontosak lehetnek.
A győri politikus kiemelte, hogy a KDNP ettől függetlenül csak a
Fidesz mellett képzelheti el a jövőjét. Amikor arról kérdeztük, hogy mi változna a két párt kapcsolatában négy év múlva, egy esetleges hat-hét százalékos kifejezetten KDNP-s tábor mellett, Sík a HírExtrának úgy fogalmazott, „Szerintem még szorosabbá válna a szövetség”.