Molnár Gyula, a kevés, eséllyel állva maradt MSZP-s jelöltek egyike szerint ellenfelét, a fideszes Simicskó Istvánt beejtőernyőzték Újbudára, az LMP-ről pedig azt tartja, az nem párt, hanem egy értelmiségi gang, amely túl jól sikerült.

Ön az egyik nyitva maradt egyéni körzet birtokosa. Újbudán kivételesen reális esély mutatkozik a Fidesz legyőzésére. De hogyan képzeli a fordítást?

Egy igazi lokálpatrióta
Az 1990. szeptember-októberi önkormányzati választások után már a XI. kerület alpolgármestere. 1994 óta országgyűlési képviselő. 2005. januárban a miniszterelnök megbízásából Budapest kormánymegbízotta lett. 2006. áprilisban negyedszer szerzett egyéni mandátumot az albertfalvi-kelenföldi választókerületben. 2002-ben Budapest XI. kerület, Újbuda polgármesterévé választották, amely posztját a 2006-os önkormányzati választásokon megerősítették. www.molnargyula.hu
A harmadik legtöbb szavazatot szerző szocialista jelöltként abban bízom, hogy a második forduló már kevésbé a kormányváltó hangulatról, kevésbé a pártokról, de sokkal inkább a személyekről szól majd. Márpedig amint kisatírozódnak a pártemblémák a nevek mellől, az emberek hatvan százaléka általában Molnár Gyulát tudja támogatni.

A saját kampányomban ezért egyrészt azt szeretném világossá tenni, hogy mit gondolok Újbudáról, másrészt pedig azt, hogy egy olyan ellenfelem van, akinek nyolc héttel ezelőttig semmi köze nem volt a kerülethez. Nyilvánvaló, hogy Simicskó Istvánt ide csak beejtőernyőzték, és az is egyértelmű, hogy az esetleges győzelme után ugyanolyan gyorsan el is fog tűnni, amilyen hirtelen itt termett.

Arról is szólnom kell, hogy az elmúlt egy hónapban öt velem kapcsolatos lejárató anyagot terjesztettek itt helyben. Ezek között volt olyan, amelyiket a Fidesz jegyezte, és olyan is, amelyet egy bizonyos Újbudáért Aggódók Társasága nevű szerveződés, de a brosúrák betűtípusa véletlenül éppen egyezett. Miközben a választások előtt megállapodtunk a helyi Fidesszel a kulturált kampányban…

Ennek hatására ön is bekeményít? Mire számítsanak az Újbudaiak a következő másfél hétben?


Amiről eddig beszéltem, azt mindenképp világossá fogjuk tenni. Ha ez bekeményítés, akkor a válaszom természetesen igen. Emellett én már hétfőn, az első, a helyi televíziónak adott interjúmban elmondtam, hogy bármikor, bárhol hajlandó vagyok vitába szállni ellenfelemmel. Szándékomat azóta írásban is megerősítettem, el is küldtem Simicskó úr e-mail címére.

Mi volt a válasz?

Hivatalos választ nem kaptam, informálisan pedig azt mondta, hogy nem kíván velem találkozni és vitába szállni. Pedig két országos televízió is jelezte, hogy szívesen vendégül látna minket együtt egy vitaműsor keretében. A felkérésre én rögtön igent, míg ellenfelem azonnal nemet mondott. Ez újabb bizonyíték arra, hogy Simicskó István nem tartalmi vitával, hanem a Fidesz mögé bújva képzeli el a következő napok kampányát. Én azt gondolom, hogy ez kevés lesz 25-én.

Kitől vár pluszszavazatokat? A harmadik helyen végzett LMP-s jelölt táborából például?

Az állás
Budapest Főváros 16. választókerületének első fordolós eredményei a 2010-es országgyűlési választások első fordulójában: 1. Dr. Simicskó István (Fidesz-KDNP): 44,48 %, 13203 darab szavazat. 2. Molnár Gyula (MSZP), 38,22 %, 11346, 3. Diószegi Ernő Endre (LMP), 9,44 %, 2803. 4. Szabó Gábor (Jobbik), 7,86 %, 2332.
Tulajdonképpen én azt látom, hogy az LMP csapdahelyzetbe került az elmúl napokban.

Ne haragudjon, de ha került, önök miatt került

Igen. Én személyesen nem is nagyon értek egyet azzal, amit az első forduló óta az LMP-vel kapcsolatban mondunk, bár el kell ismernem, ügyes politikai húzás volt. Ettől függetlenül a mindenből elvi kérdést csináló LMP most láthatóan óriási dilemmával találta szemben magát. A kétharmad nyilvánvalóan neki sem érdeke, hiszen nyilván nem azért akartak a Parlamentbe kerülni, hogy az egyébként kiváló büfét megismerjék.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy nem kell könyörögni nekik. Az LMP az nem párt, hanem egy értelmiségi gang, amely túl jól sikerült. Gratulálok a hét százalékához, de azt gondolom, hogy nekünk nem rá, hanem a szavazóira kell apellálni. A következő napok szocialista kampányüzenete ezért a következő lesz: szavazzon arra, akinek van esélye.

Mi lesz az esetleges Jobbik átszavazókkal?

Nekem a Jobbikkal azt hiszem, nem kell foglalkoznom. Ők szerintem Budapesten már lábhoz tették a fegyvert, nem fognak részt venni a szavazáson. A testvérek ugyanis nagyon tudnak egymásra haragudni.

Ezt hogy érti?

Túl mélyek az árkok a Fidesz és a Jobbik között. Úgy látom, sok a személyes kapcsolat és a gyűlölködés közöttük. A Jobbik szavazóbázisa pedig igen fegyelmezett, ezért nem fog részt venni a második fordulóban a budapesti körzetekben.

Mihez kezd, ha mégsem tud győzni? Se a pártja budapesti, se az országos listáján nem szerepel előkelő helyen.

Erre szokták azt mondani, hogy van élet a halál után is. Tizenhat esztendeje vagyok képviselő, és azon kevesek egyikének mondhatom magam, akik mindig ugyanabban a körzetben indultak. Megmondom őszintén, nem is nagyon ácsingóztam az előkelő listás helyekért, mert azt gondolom, hogy akkor van értelme ezt csinálni, ha az ember valahova személyesen is kötődik.

Egyébként pedig azt mondom, hogy ha olyan lesz a következő Parlament, amilyennek most kinéz, hogy például Magyar Gárda egyenruhában ülő képviselőkkel kell egy levegőt szívni, akkor nem is biztos, hogy a számomra legvonzóbb közegről beszélek. Fontos, hogy őszig mindenképpen maradok Újbuda polgármestere, és ezt a tisztséget a továbbiakban is meg kívánom tartani.

Még le sem ment a második forduló, de máris sokan találgatják, milyen folyamatok, milyen személyi változások mehetnek végbe az MSZP-ben a választás után. A legtöbben mintha Mesterházy Attilában látnák a baloldal megújítóját. Ön mit gondol róla?

Nagyszerűen helyt állt a kampányban, úgyhogy ma csak ő a lehetséges megoldás. Nincs más lehetőség. Vezesse a frakciót és vezesse a pártot a választás után.