Mit várnak a politológusok a második fordulótól?

Az eredményekről és a kilátásokról a választást követő napon kérdeztük meg Schultz Gábor a Századvég Intézet, valamint Tóth László az Origo Fiatal Társadalomtudósok Szövetsége politológus-szakértőit.

Kis magyar választási bohózat

Mindenekelőtt a tegnap esti botrányos közjátékról kérdeztük meg a politológusokat, akik egyetértettek abban, hogy a probléma alapvetően kettős természetű. Egyfelől van egy jogalkotói hiányosság, vagyis nem megfelelő a törvényi háttér, másfelől pedig az OVB nem reagált időben, illetve nem készültek fel az átjelentkező választók szavazóköri fogadására.

Schultz Gábor hangsúlyozta, hogy valakinek felelősséget kellene vállalni az előállt helyzet miatt. A szakértő hozzátette, hogy az incidens semmiképpen sem erősíti a magyar politikába vetett hitet, ám az eredmények napvilágra kerülésével ez a kellemetlen hatás fokozatosan elhalványul a köztudatban, így nem kell túlértékelni.

Tóth László úgy fogalmazott, hogy a helyzet egy hibás parlamenti döntés miatt állt elő, utalva a törvény hiányosságára és azt is megjegyezte, hogy a felkészülés során előre kellett volna látni, hogy bizonyos szavazókörökben tömeg lehet.

Schultz Gábor, Századvég Intézet:

A politológus arra a kérdésre, hogy a második fordulóban a Fidesz megszerzi e a kétharmados többséget, a Századvég mandátumbecsléseire hivatkozva egyértelmű igennel felelt. A bejutott pártokkal kapcsolatban a szakértő az LMP-t nevezte a választás meglepetésének, abban az értelemben, hogy a kispárt a közvélemény kutatók adatait felülmúlva több mint 7 százalékot szerzett. Ez pedig elsősorban azzal a politikai elit ellenes hangulattal magyarázható, melyet az LMP és a Jobbik tudott kihasználni.

A második fordulóra vonatkozó esélylatolgatással kapcsolatban Schultz Gábor megjegyezte, hogy a választóknál alapvetően két pszichológiai mechanizmus léphet működésbe. Az egyik az ún. győzteshez húzás, mely bizonyos szavazókat, akik kisebb pártokra voksoltak a Fidesz táborába sodorhat. A másik effektus a „túlhatalomtól való félelem”, mely a kétharmadra törekvő Fidesz ellen dolgozhat a második fordulóban.

A Századvég elemzője szerint a visszalépés esélye a második fordulóban bármelyik oldalon kicsi. A Fidesz, a Jobbik és az MSZP részéről gyakorlatilag kizárt, hogy bármely párt a másik javára visszalép a második fordulóban. Az LMP az egyetlen párt, melyben van visszalépési potenciál, ám a kispártnak - mely élesen elhatárolja magát az eddigi politikai elittől – nem érdeke a visszalépés, mely hitelességét veszélyeztetné.

Az újdonsült formáció számára esetlegesen a későbbi kormányalakítás lehet érdekes, hiszen ha a szükség úgy hozná, rendelkezhet bizonyos koalíciós potenciállal – ám ez csak spekuláció hangsúlyozta Schultz Gábor.

Annál is inkább, mivel minden párt abban érdekelt, hogy a Fidesz számára ne alakítson ki baráti környezetet. A kampánnyal kapcsolatban a politológus megjegyezte, hogy az eddigi csendes kampány helyett valami markánsabbra számíthatunk. Hiszen a Fidesz számára a kétharmad a tét, míg ellenfeleinek ennek elkerülése az elemi érdeke. A komoly tét miatt akár az is elképzelhető, hogy dimenziójában a 2002-eshez hasonló mozgósítás is elképzelhető a második fordulóra.

Tóth László, ORIGO-FTSZ:

Másik szakértőnk arra mutatott rá, hogy a második fordulóban nehéz dolga lehet Orbán Viktornak a meglévő szavazói potenciál mobilizálásában. Ezt azzal magyarázta, hogy már az első fordulóban is a Fidesz szavazók voltak a legkevésbé motiváltak, hiszen a győzelem gyakorlatilag biztos volt.

A mobilizálási potenciállal kapcsolatban Tóth László arra mutatott rá, hogy a szocialisták mozgósítási képessége egyelőre kérdéses. Komoly mobilizálásra az MSZP akkor lehet képes, ha az urnáktól eddig távol maradó híveiket a Fidesz szupertöbbségének veszélyével meg tudják szólítani. Emellett a politológus azt is elmondta, hogy az MSZP-re veszélyt jelenthet a pártegység szemmel látható meggyengülése. Ez abból mérhető leginkább, hogy Mesterházy Attilának gyakorlatilag egyedül kellett kiállni és bejelentenie a vereséget – gyakorlatilag egyetlen első vonalbeli MSZP-s személyiség sem állt mellette a sajtótájékoztatón.

Az LMP-vel kapcsolatban Tóth sem gondolja, hogy az április 25-i fordulóban visszalépne az újonc párt bármely más szereplő javára, hiszen nincs abban a kényszerhelyzetben, hogy „királycsináló” legyen. Azt azonban hozzátette, hogy egy esetleges visszalépés esetén úgymond színt vallhatna az LMP, hogy valójában hova is húz. A politológus megjegyezte, hogy jelen helyzetben az LMP-re feltehetően erőteljes baloldalról érkező nyomás nehezedik majd, hogy a „Fidesz túlhatalomtól” a demokráciát féltő baloldalhoz zárkózzon fel.

A szakértő azt is hozzátette, hogy az elkövetkező ciklusban az LMP „bölcsődés korból át kell, hogy lépjen a felnőtt korba”, mely komoly kihívás lesz a párt számára – ez annyit tesz, hogy a győzelmet, illetve az ebből fakadó eufóriát politikai aprópénzre kell váltani.

A Jobbikkal kapcsolatban a politológus megjegyezte, hogy a pártnak le kell tisztulnia a parlamentbe kerülést követően. Ennek része, hogy a párt szélsőséges szárnya - mely a szakértő szerint „a nyilasokra emlékeztető politikusokból áll” - háttérbe kell szorulnia, a nemzeti radikális irányvonallal szemben. Valamint a pártnak a választóiban meglévő indulatot - melyet a kampányban kiaknázott a párt – átfordítsa a parlamentben végzett munkává.

Tóth szerint a második fordulóban nagy áttörések és meglepetések nem várhatók, mivel a nagyobb pártok táborai – értsd Fidesz, MSZP, Jobbik – már az év eleji közvélemény kutatások során elég stabilan beálltak.

Hol lehet esetleg meglepetés?

A politológust megkérdeztük azokról a választókerületekről, ahol esetleg nem Fideszes jelölt futhat be. Ezek közé tartozik Budapest XIII. kerület két körzete, a 19. és a 20. egyéni választókerület, melyekben az MSZP részéről dr. Tóth József, illetve Szanyi Tibor is lehet a befutó, hiszen gyakorlatilag fej-fej mellett állnak a Fideszes jelöltekkel. Ezt elsősorban a kerületek hagyományos baloldali kötődésével magyarázta a politológus, amihez hozzátette, hogy a többi hagyományosan baloldali budapesti kerület sem vált jobboldalivá. Ez „csak egy egyszeri esély lehet a helyi Fideszes képviselőjelöltek” számára, ám semmiképpen sem tartós változás.

A sokat emlegetett Edelényi körzet tekintetében Tóth László rámutatott, hogy a 24 százalékot szerzett ex-Fideszes Molnár Oszkár lesz a mandátum megszerzésének kulcsa. Ez valószínűleg valamiféle háttéralku révén jön majd létre, mely gyakorlatilag mindhárom nagypárttal létrejöhet.

A vidéki helyzettel kapcsolatban a szakértő kifejtette, hogy esetleg Szegeden vagy Gyöngyösön megtörténhet a fordítás. Mint ismeretes Szegeden Bohács Zsolt József Fideszes jelölt vezet Botka László jelenlegi polgármester (MSZP) előtt, ám a különbség csak 7 százalék a két jelölt között. Gyöngyösön Balázs József (Fidesz) 39 százalékkal vezet, mögötte Magda Sándor (MSZP) 28 százalék és Vona Gábor Jobbik pártelnök 26 százalékkal áll. Bár a Fideszes jelölt előnye meggyőzőnek tűnik, a körzetben a pártok mozgósítása meglepetést is hozhat – mondta Tóth László.