A marihuána legalizálásának gazdasági vonatkozásairól beszélgettünk Sárosi Péterrel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai vezetőjével, a Kábítószerügyi Koordinációs bizottság állandó civil delegáltjával.

Mekkora a marihuána piaca Magyarországon?

Erre nincsenek igazából még becslések sem. Azt tudjuk, hogy a rendőrség mennyi marihuánát foglal le, ez pedig csak a töredéke annak, ami piacra kerül. Felmérések szerint a lakosság 10-13százaléka próbálta már ki a marihuánát, tehát valószínűleg több százezer ember fogyaszt heti rendszerességgel. Azt is tudjuk, hogy a marihuána grammonkénti ára megközelíti az aranyét, tehát egy óriási nagy üzletről van szó.

Van olyan felmérés, amely a marihuána legalizálásával járó pluszbevételekkel foglalkozik?

Ilyen felmérés Magyarországon, sőt az Európai Unióban sem készült. Arról vannak adatok, hogy a kormány milyen pénzeket költ drogpolitikára. 2007-ben nyolcmilliárd forintot fordított az állam a kábítószerekkel kapcsolatos bűnügyi feladatok ellátására és összesen kettőt egészségügyi, szociális és társadalmi feladatokra.

Mi, a TASZ-nál egyébként azt gondoljuk, hogy szükség lenne egy erre vonatkozó tanulmányra. Attól függetlenül, hogy ki pártolja és ki nem pártolja a legalizációt, ahhoz, hogy erről a kérdésről tudjunk dönteni, nagyon nagy szükség lenne arra, hogy megnézzük, mik a jelenlegi drogpolitikának a költségi és bevételei, és megnézzük, hogy milyen alternatívái lehetnének ennek a politikának.

Ha teljes legalizációra kerülne sor, milyen pontokon jelennének meg bevételek?


Először is, a termesztés szintjén a marihuána egy viszonylag olcsón előállítható növény. Ha az állam engedélyt, licenszt adna egyes termesztőknek, akkor egyrészt a termesztők fizetnének adót, majd ezek az állami licensszel rendelkező termesztők speciális boltoknak el tudnák adni ezt a marihuánát, ahol forgalomba hoznák ezt, aztán ezek az üzletek is fizetnének adót.

Azt tudni kell, hogy a legalizációnak rengeteg fajtája lehet, a holland coffeeshop-rendszerben csak speciális boltokban lehet árulni a marihuánát, nem a szupermarketek polcain. Ott négyszázmillió euróra becsülik a coffee shopok által termelt egy évben termelt adóbevételeket. Ez egy óriási nagy összeg.

Azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben lenne minőségbiztosítás, fogyasztóvédelem, és a jövedelem nem bűnszervezetek kezébe kerülne. A teljes megtérülés számításánál tehát a járulékos költségek elmaradását is vegyük figyelembe.

Mennyi haszon van ma egy gramm marihuánán?

Kétezer-kétezerötszáz forintos fogyasztói ár és ötszáz forintos előállítás mellett körülbelül ezerötszáz forintos haszon van rajta, tehát tetemes extraprofit van a terméken.

Ez magyarázza azt is, hogy miért foglalkoznak ezzel nagyon sokan a büntetőjogi tiltás ellenére is. Nagyon sok ember úgy érzi, hogy sokkal nagyobb a nyereség ígérete, mint a lebukás kockázata. Szerintünk ez a legnagyobb baj a drogtilalommal, ezért nem működik a rendszer, mert soha nem lehet akkorára növelni a kockázatot, hogy ez ne érje meg embereknek.

Ezért mondjuk azt, hogy sokkal hatékonyabb lenne, ha állam venné ezt a kezébe, megadóztatná, szabályozná, hogy ki, milyen szabályok szerint termelheti, forgalmazhatja, vásárolja, például 18 éven aluliak ne jussanak hozzá. Egy amerikai felmérés szerint a tinédzserek könnyebben hozzájutnak a marihuánához, mint az alkoholhoz és a cigarettához. Szerintem a legális kontrollnak éppen, hogy megvédenie kéne a fiatalkorúakat. Hollandiában például fiatalkorú nem mehet be coffee shopba.

Legfeljebb mennyi adót terhelhetne az állam a marihuánára, hogy megérje ezzel legálisan foglalkozni?

Én azt gondolom, hogy ha ugyanennyiért árulnák a boltokban, akkor ebből körülbelül grammonként ezer forintot le tudna venni az állam.

Ez több milliárdot jelenthet.

Ez biztos, a Kendermag egyesület két éve hatvanmilliárdos adóbevétellel számolt, spekulatív becslések, alapján, de én úgy gondolom, hogy valóban több tízmilliárdos megtérülésekről lehet szó, ha figyelembe vesszük, hogy milyen nagy piacról beszélünk. Emellett kevesebbet kéne költeni rendőrségre, börtönökre, valószínűleg a bűncselekmények száma is csökkenne, mert kevesebb pénz jutna a bűnszervezetekhez. Azért is nehéz becsülni, mert nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, de az biztos, hogy több tízmilliárdos összegről van szó.


Kalifornia államban novemberben tartanak népszavazást a teljes legalizációról, ott egymilliárd dolláros bevételt rebesgetnek.

A TASZ álláspontja szerint támogatandó a kaliforniai kezdeményezés. A közvéleménykutatások úgy mérik, a kaliforniaiak 56% támogatja a legalizációt. Ez valószínűleg át fog tehát menni, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni a Kaliforniában nagyon erős börtönlobbit, amelynek érdeke a drogellenes háború fenntartása.

Ha ez valóban megtörténik, akkor ez az Egyesült Államokon belül is nagy változásokhoz fog vezetni. Dominószerű változásokra számíthatunk, és mivel jelenleg az egész világon az Egyesült Államok a prohibicionista, tiltó drogpolitikának a fő támogatója, hogyha ez a hozzállás Amerikában megváltozik, akkor tíz-húsz éven belül az egész világon és Magyarországon is nagy változásoknak nézünk elébe.

Szerintem lassan végül a helyére fog kerülni ez a dolog, és a jelenleg illegális drogokat is úgy fogjuk kezelni, ahogy a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást, amit egészségügyi problémának tekintünk, és nem kezeljük bűnözőként a fogyasztókat.