LB: alaptalan a Fidesz-KDNP aggodalma

Alaptalannak nevezte a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a Fidesz-KDNP aggodalmát, amelyet annak kapcsán fogalmaztak meg, hogy egy aktív MSZP-s parlamenti politikus felesége a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökeként döntést hozhat az MSZP-t is érintő országgyűlési választások ügyében.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója és a Vejkey Imre, az Országos Választási Bizottság KDNP által delegált tagja kérdésként vetette fel Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének, nem tartja-e ezt aggályosnak.

Szűcs Péter, az LB szóvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: Baráth Etele MSZP-s országgyűlési képviselő felesége, Madarász Gabriella az elmúlt 20 évben egyetlen, választással kapcsolatos ügyben sem ítélkezett. "Bár erre semmilyen jogszabály nem kötelezte, a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy elfogultsággal gyanúsíthassák" - fogalmazott a szóvivő.

Hozzátette: miután Baráth Etele bejelentette, abbahagyja politikai pályafutását és nem indul sem listán, sem egyéniben az országgyűlési választásokon, a bírónő úgy érezte, önkéntes távolmaradása okafogyottá vált. Ráadásul a konkrét ügyben sem a bíró, sem az érintettek nem jelentettek be kizárásra vonatkozó indítványt - írta Szűcs Péter.

A Legfelsőbb Bíróság megjegyezte: annak fényében különösen érthetetlen a felvetés, hogy a Madarász Gabriella vezette tanács az ügyet érdemben tárgyalta, és nem osztotta az OVB elkésettségre vonatkozó álláspontját - olvasható a közleményben. Szűcs Péter közlése szerint az LB nem érti, hogy Nyitrai Zsolt és Vejkey Imre miért nem juttatták el kifogásaikat az elnöknek személyesen, miért a sajtóból kell értesülnie Baka Andrásnak aggályaikról.

Vejkey Imre az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a döntés az Országos Választási Irodának (OVI) a szavazások napjával kapcsolatos hirdetményére vonatkozott.
A hirdetménnyel kapcsolatban Vejkey Imre korábban panasszal élt. Szerinte a hirdetmény megtévesztő, mert csak az áprilisi magyarországi voksolás időpontját tartalmazza, de nincs feltüntetve azon a külképviseleti szavazás időpontja, ami az első forduló esetében egy héttel megelőzi a hazai voksolást.

Az OVB - arra hivatkozva, hogy a hirdetmény már január 22-e óta megtalálható a választási honlapon, illetve a közterületeken, a kifogás benyújtására pedig három nap áll rendelkezésre - elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította a beadványt. Vejkey Imre ezt követően felülvizsgálati kérelemmel fordult az LB-hez.

A Legfelsőbb Bíróság - az MTI-hez megküldött, március 3-i jogerős végzése szerint - nem osztotta az OVB álláspontját, és arra mutatott rá: abban az esetben, ha a jogsértés bekövetkeztének időpontját bizonyítja a kifogás, "a jogsértés akkor következik be, amikor arról a választópolgár tudomást szerez".

Nyitrai Zsolt és Vejkey Imre levelükben felhívták a főbíró figyelmét arra: a demokratikus hatalomgyakorlásnak elengedhetetlen feltétele, hogy ne hozhasson a választójogi tárgykörben döntéseket az a bíró, "különösen legfelsőbb bírósági bíró, különösen tanácselnök", akinek közeli hozzátartozója országgyűlési képviselői volta miatt közvetlenül is érintett választási kérdésekben. Ellenkező esetben ugyanis a hatalmi ágak szétválasztása nem érvényesülne annak teljességében - zárul a KDNP sajtóirodája által az MTI-hez eljuttatott levél.

Forrás: MTI