400 milliós löszfal riogatja az utasokat a Balatonnál

A felgyülemlett talajvíz miatt repedések jelentkeztek a balatonkenesei löszfalon pénteken, emiatt félő, hogy a fal megindul és magával ragadja a tetején található ingatlanokat, valamint betemeti a tövében futó utat és vasúti pályát. Ennek veszélye miatt a MÁV hétfő 0 órától leállította a forgalmat az észak-balatoni, Székesfehérvárt Tapolcával összekötő vasútvonalon. A vasúttársaság közlése szerint a vonat nélkül maradt napi közel 3000 utast Csajág és Balatonkenese között autóbuszok szállítják, erről azonban a cég ELVIRA nevű elektronikus menetrendi rendszere nem tud semmit, a március nyolcadiki keltezésű adatbázis szerint minden rendben van a vasútvonalon. A MÁV-Start szerint ennek az információnak az átvezetése folyamatban van.
 

400 millió forintba kerülne a vasúti pályatest megtámasztása és a löszfal alóli talajvíz kivezetése – árulta el a kérdésünkre Balatonkenese polgármestere. Sörédi Györgyné vasúti illetékesekre hivatkozva beszélt a felújítás költségeiről. A városvezető elmondása szerint az önkormányzat jelenleg a löszfal oldalában lévő fákat vágja ki abból a célból, hogy odaférjenek a MÁV szakemberei és megkezdhessék a munkálatokat. 

Ezek a munkálatok a vasúttársaság tájékoztatása alapján vízelvezető furatok fúrását és a repedések beton töltőanyaggal való feltöltését jelenti. A vasúttársaság becslése szerint a munkálatokat követően egy héten belül 10 km/órás sebességkorlátozzásal indulhat újra a vasúti közlekedés az érintett szakaszon.

Lösz-e pénz?

Mint lapunk korábban már írta, a balatonkenesei önkormányzat a MÁV-val közösen tavaly benyújtott egy 230 millió forintos - ebből 17 milliót adott a vasúttársaság - pályázatot a löszfallal kapcsolatban. A Hírextra érdeklődésére Fodor András, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFU) ügyvezető igazgató-helyettese elmondta, kétszer is támogatásért folyamodott a település. Először 2008-ban nyújtottak be pályázatot, akkor szakmai kifogásokra hivatkoztak utasították el Balatonkenesét. Másodszor tavaly próbáltak támogatást igényelni, azt formai okok miatt utasította el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Fodor szerint az önkormányzat akkor a megadott határidőig nem élt a hiánypótlás lehetőségével. A KDRFU ügyvezető igazgató-helyettese elmondta, a legutóbbi döntésről szóló végzést február 25-én kapta kézhez Balatonkenese. Ezt Sörédi Györgyné is megerősítette és kérdésünkre azt is elárulta, már benyújtották az elutasítás ellen szóló fellebbezést.
 

...és mégis mozog a föld

Nem csak a Balatonon található mozgékony löszfal. Az ország egyik legismertebb ilyen képződménye a Baranya megyei Dunaszekcsőn, a Duna partján található: a fal 30 méter magas és az évek során többször is reflektorfénybe került. 2007-ben például egy közel félmillió köbméteres tömb szakadt le a képződményről. 2008-ban ismét nyilvánosságot kapott a fal, amikor az egy évvel korábban levált darab megcsúszásáról és repedések megjelenéséről szóltak a hírek. A polgármester akkori beszámolója szerint 15 métert csúszott a fal, melynek felületén egy 460 méter hosszú – igaz, csak műszerekkel kimutatható – repedés húzódott.

2008 tavaszán a képződmény csúszása közben annyira felgyűrte a talajt, hogy még egy sziget is kiemelkedett a Duna vízéből, ez jelenleg az árvíz miatt nem látható. Pár nappal később ismét a hírekbe került a település: február 23-án két férfi hatolt be a Katasztrófavédelem által kordonnal elkerített területre, egyikük le is esett a falról. Őt súlyos sérülésekkel szállították kórházba.  

Egyedül a régész örül

Régészeti szempontból is ismert a dunaszekcsői fal. Miután 2007-ben levált egy félmillió köbméteres darab a képződményről, egy természetes metszetfal jött létre. Olyan ez nekünk régészeknek, mint zenészeknek a kotta – vázolta a jelenség horderejét a HírExtrának Gábor Olivér régész. A pécsi Jannus Pannonius Múzeum munkatársa abban látja a terület jelentőségét, hogy a metszetben az őskortól egészen a török korig maradtak meg a talajrétegek. Az akkor még 300 méter hosszú résből 10 métert hat-nyolc méter magasságban meg is tisztítottak, a további tisztítást és vizsgálódást azonban a Katasztrófavédelem leállította. Mint mondták, nem garantált a régészek biztonsága, ezt később a kutatók által megkérdezett munkavédelmi szakemberek is megerősítették. Egy mozgó löszfalon egyensúlyozó létrán való tisztogatásra sem szabályok, sem precedensek nincsenek itthon – állították a munkavédelmisek Gábor beszámolója szerint. 

Megkérdeztük a fal jelenlegi állapotáról a dunaszekcsői polgármestert, Faller Jánost. A városvezető szerint a képződmény jelenleg is folyamatosan csúszik és közvetlenül két lakott valamint három lakatlan ingatlant, közvetve 40-50 épületet és 100 embert veszélyeztet. Korábban megírtuk, 480 millió forintos uniós pályázatot nyújtott a duna-parti település a fal megállításának céljából. A pénzből támfal- és monitoring-rendszer kiépítését tervezik.

Budapest közelében is találhatunk mozgékony löszfalat, ennek megtekintéséhez Ercsibe kell elutaznunk. A Duna parton lévő fal problémája több mint nyolcvan évre nyúlik vissza, nemrégiben viszont felújították egy részét. Berkesi István, ercsi aljegyzője kérdésünkre elmondta, a megcsúszás nem terjed ki az egész partszakaszra és a terület jelenleg nem is életveszélyes. A terveik szerint tovább folytatják a korábban a vis major-alapból és a központi támogatásból finanszírozott helyreállítást. Mivel a tavaszi fagy még nem engedett ki teljesen, így újabb suvadások sem keletkeztek a falon, aminek állapota azonban a fagyok megszűnése és a csapadék miatt tovább romolhat – tette hozzá a város aljegyzője.

Most mi lösz?

Beszámolónkból felsejlik, nem egyedi eset a most kipattant balatonkenesei helyzet. A KDRFU ügyvezető igazgató-helyettese szerint lesz még pályázat a partfalak rekonstrukciójával kapcsolatban, legközelebb például júliusban. Amennyiben a fellebbezés ellenére ismét sikertelen lesz Balatonkenese pályázata, lesz még esélye a településnek és MÁV-nak a pályatest és a partfal megvédésére – kérdés, mi erről a löszfal véleménye. Az időjárás-jelentések szerint az elkövetkező napokban csapadékhullás várható, azt pedig a löszfalak egyféleképpen honorálják: leomlással.

Fotó: www.geocaching.hu