Eltemették Ujfalussy József zenetudóst

Végső búcsút vettek pénteken Ujfalussy József Kossuth-, Széchenyi- és Herder-díjas zenetudóstól, az MTA egykori alelnökétől családtagjai, pályatársai és tisztelői Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Az életének 90. évében, január 22-én elhunyt Ujfalussy József hamvait a református egyház szertartása szerint Szűcs Ferenc tiszteletes búcsúztatta, aki a Károli Gáspár Református Egyetem képviseletében is elköszönt. Felidézte, hogy a híres debreceni református kollégium, majd az egyetem, amelyeknek a tudós növendéke volt, büszkeséggel vallja egyik legjobb diákjának őt.

A Magyar Tudományos Akadémia, a tudóstársak nevében Maróth Miklós, a MTA alelnöke úgy fogalmazott: "Tudtuk azt, hogy ő is hozzánk hasonló ember, tehát halandó, de ez valahogyan nem jelentette számunkra azt is, hogy életünknek lesz egy olyan szakasza, amelyben ő már nem lesz."

Ujfalussy József érdeklődése - hangsúlyozta - messze túlmutatott kutatási területe, sőt tanulmányai határain is. Debrecenben megszerzett, szokatlanul nagy ismeretanyaga felölelte az irodalmat, a történelmet, valamint a zeneművészeten túl kiterjedt más művészetekre is. Ez tette alkalmassá arra, hogy a tudományos közéletben fontos posztokat töltsön be. Volt ereje, hogy figyelemmel kísérje olyan tőle tartalmilag messzebb álló ügyek sorsát, mint a magyarországi középkori latin nyelv szótára, vagy az ókortudományi kutatócsoport munkája - mutatott rá Maróth Miklós.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az intézmény egykori vezetőjétől búcsúzva hangsúlyozta: szellemének nagy csodája volt, hogy egyszerre tudott szemlélni egyetemesen és magyarként, muzsikusként és irodalmárként, esztétaként és filozófusként, zene- és művészettörténészként.

"Soha nem emelte föl a hangját, mégis, ha jelen volt, mindenki rá figyelt.(...) Szerény volt azzal az öntudattal, ahogyan Arany János: egy barázdát vont a történelem szántóföldjén, hosszú barázdát, amelybe sok magot szórt el" - fogalmazott Batta András.

Emlékeztetett arra, hogy Ujfalussy József vezetése alatt került vissza az akadémiához az Andrássy úti régi épület, ahol még Liszt és Erkel tanított. Neki köszönhető, hogy benne "újra felépíthettük a szentélyt, Liszt Ferenc egykori lakását a relikviákkal."
"Immár nem lép be többé a Király utcai kapun a görög szellemű magyar gentleman, akinek jó volt kifejezni tiszteletünket, mert ezáltal magunkat emeltük fel. Amit szívünkben hagyott, megtartjuk" - búcsúzott Batta András.

Az MTA Zenetudományi Intézetének vezetőjeként emlékezett Ujfalussy Józsefre Tallián Tibor jelenlegi igazgató, felidézve, hogy a tisztviselői munkák, "hivatalok" késleltették a zenetudós pályakezdését. "A hivatalmentes két évtized, mikor csak a tanításnak és kutatásnak élhetett, az életút legtermékenyebb szakaszának bizonyult a maga és a tudománya számára.(...) Gazdag örökség, köszönetet mondunk érte."

Ujfalussy József Debrecenben született 1920-ban, ez év február 13-án töltötte volna be 90. életévét. 1943-ban szerzett tanári diplomát a Debreceni Tudományegyetem görög-latin és művészettörténet szakán, majd 1946-tól a Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzésre, illetve karnagyképzésre járt, itt 1949-ben szerzett diplomát. Mestere Bartha Dénes, Ferencsik János, Szabolcsi Bence és Veress Sándor volt.

1955-ben a Zeneművészeti Főiskola tanára lett, zeneelméletet és zeneesztétikát oktatott. 1980-ban az egyetemmé átalakított Zeneakadémia rektorává választották, az intézményt nyolc éven keresztül vezette. 1995 és 1998 között a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként, 1985 és 1993 között pedig az MTA alelnökeként dolgozott. A számos rangos nemzetközi díj és elismerés kitüntetettje, 1990-ben professzor emeritus címet kapott a Zeneakadémián.
Forrás: MTI