Irán körül szorul a vasmarok - de van egy akadály

Amerika heteken belül keresztülverné az ENSZ Biztonsági Tanácsán az Iránt „húsba vágó” módon sújtó szankciókat, amit csak Kína akadályozhat meg. Eközben iráni bejelentés szerint tovább tisztították az ottani uránt.

Irán nem adja fel

Irán vasárnap bejelentette, hogy hamarosan 20 százalékosra fogja tisztitani uránkészletének egy részét - ami indoklása szerint orvosi célra használnának fel, és nincs semmilyen katonai vonatkozása (fűtőelemnek ez a fok már „túl” tiszta, igaz szóba került egy különleges, reaktor üzemeltető üzemanyag előállítása is - 80 százalék a minimum az atomfegyverhez). A bejelentés szerint - amit Ali Akhbar Szaleh, az Iráni Atomenergia Ügynökség elnöke tett - 164 centrifuga dolgozik láncban a tisztításon, ami havi 3-5 kilónyi mennyiséget termelhet - noha a szakértők szerint Iránnak elviekben nem lehet szüksége többre, mint másfél kilóra.

A bejelentés erőfitogtatásnak is beillik, ugyanis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közvetítésével zajlott sikertelen atomcsere-tárgyalások után Amerika határidőt adott az év végéig Iránnak atomprogramja leállítására - ellenkező esetben súlyos szankciókat ígért. Ezzel szemben Irán nemhogy leállt volna a folyamatokkal, hanem új szintre lépett - szankciók pedig egyenlőre sehol.

Diplomáciai csaták


Amerika is kezdi érezni szava hitelességének csorbulását, és megpróbál mindent elkövetni azért, hogy ígérete beteljesüljön - ehhez viszont az ENSZ Biztonsági Tanácsát kell rávenni a szankciók egyhangú megszavazására. Eddig Oroszország és Kína ellenezte mind az Iránnal, mind az Észak-Koreával kapcsolatos komolyabb megszorításokat - azonban Oroszország Iránnal kapcsolatban már a szankciók hangos támogatójává lépett elő. Kína viszont sok fosszilis energiahordozót importál Iránból, és jelentős befektetéseket is eszközöl az országban - így nem érdeke az ország büntetése.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ezért is próbálta a múlt héten rábeszélni a kommunista államot, hogy neki is érdekében áll Iránt a „helyes” irányba terelni: indoklása szerint Irán konoksága fegyverkezési versenyt indíthat el, ami izraeli katonai csapással járna, ez pedig destabilizálhatja a térséget - ami nem fog jót tenni a kínai olaj importnak. Azonban az egyre eljegesedő Kína-Amerika viszony nem járul hozzá a meggyőzés sikerességéhez. Igaz, ennek ellenére Kína kedden szorgalmazta a diplomáciai nyomás erősítését – bár ez még nem tudni pontosan mit takar.

A szankciók célpontjai


A szankciók által leginkább sújtott érdekek közé tartozik az Iráni Központi Bank, és a Forradalmi Gárda. Azonban nem biztos hogy a világ egyik legnagyobb olajexportőre jó néven venné ezeket, és nem vezetne be válaszként olyan korlátozásokat, amelyek a szankciókat életre hívó államokat sújtják. Az is igaz, hogy ez visszahatna az iráni gazdaságra, így nem csak a külföld, hanem önmaguk szankcióitól is szenvednének.

A gazdasági visszaeséssel együtt a belföldi elégedetlenség is növekszik - amit viszont az iráni vezetés minden lehetséges eszközzel igyekszik elkerülni. Így lehet, hogy a belső lázongások teszik lehetővé Amerika nagy álmát: vagyis hogy a szankciók tényleg húsbavágóan érintsék az országot.