Miért lett a halaknak kopoltyúja?

Kanadai biológusok kísérleti eredményeik alapján úgy vélik, hogy az evolúció során a kopoltyúk elsősorban a vegyi anyagok testen belüli szabályozására jöttek létre, és csak ezt követően vették át a légzés szerepét a bőrtől.

A British Columbia Egyetem kutatói Clarice Fu zoológus vezetésével szivárványospisztráng-lárvákban tanulmányozták a kopoltyúk fejlődését. Ahogy a lárvák növekedtek, kopoltyúik előbb voltak képesek a vérben található ionok koncentrációjának szabályozására, mint hogy oxigént kezdtek volna felvenni a vízből - írták a kutatók a Royal Society Proceedings B című folyóiratában a BBC hírportál ismertetése szerint (www.bbc.co.uk).

Az ionok elektromos töltéssel rendelkező részecskék, amelyek közül számos elengedhetetlen a szervezet sejtjeinek működéséhez. Ha azonban túlságosan feldúsulnak, mérgezővé válnak. A halak a környező vízből veszik fel az ionokat, amelyek édesvízi fajok, így tehát a pisztráng esetében is nagyobb koncentrációban vannak jelen a vérükben.
Amikor még fejletlenek a kopoltyúk, az ionfelvétel jelentős része a bőrön át zajlik, a kopoltyúk kifejlődésével azonban a funkció áttevődik oda. Mindez korábban következik be, mint az oxigénfelvételnek az áthelyeződése.

Az egyedfejlődésből következtetni lehet az evolúciós folyamatra, hiszen hasonló hatások érik a fejlődő lárvát, mint a fejlődő fajt - például egyre aktívabb élet, nagyobb méret, vastagabb bőr. Tehát az, hogy a lárvák fejlődésekor később vette át a légzés szerepét a kopoltyú, mint az ionszabályzásét, arra enged következtetni, hogy ez az evolúció során is hasonlóképp zajlott le.

Forrás: MTI