Az EU nem tudott dönteni a klímavédelmi pénzekről

Nem tudtak megállapodni az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön abban, az unió mennyivel járuljon hozzá a következő években a fejlődő országok klímavédelmi küzdelméhez - jelentették be uniós források a brüsszeli EU-csúcstalálkozó első napjának végén.

Mások mellett Németország, Franciaország és Olaszország sem tudott pontos választ adni a hozzájárulás mértékéről, bár német részről például jelezték, hogy "jelentős" részesedéssel számolnak. Kiszivárgott számok szerint az évi mintegy 2-2 milliárd eurós igényhez képest a három évre összesen mintegy 4 milliárd már az eddigi felajánlások alapján összegyűlt.

Korábban bejelentett elképzelések szerint az EU a következő három évben 5-7 milliárd euróval segítené a fejlődő államokat, és a soros elnök Svédország a mostani találkozón szerette volna összeállítani, melyik tagország pontosan mekkora részt vállal ebből az anyagi teherből.

Egyes brüsszeli források szerint azoktól a tagországoktól, amelyek uniós és nemzetközi pénzügyi támogatást kaptak (Magyarország, Lettország, Románia), valamint a legújabban nehéz helyzetbe került Görögországtól egyelőre nem várnak konkrét felajánlást. Más források szerint viszont a svéd elnökség azt szeretné, ha legalább jelképes összeggel a szegényebb EU-tagok is hozzájárulnának.

A kelet- és közép-európai EU-tagok azért is haboznak a részvétellel, mert még az unió saját vállalásainak teherelosztásáról sem született döntés.

Az unió azért siet a felajánlások számszerűsítésével, hogy azzal is ösztönzést tudjon adni a Koppenhágában zajló, csúcsszintű klímakonferenciának, amelyen az éghajlatváltozás elleni harc középtávú programját kellene összeállítani. Az EU-tagországok vezetői a svéd remények szerint a csúcstalálkozó befejező napján, pénteken döntenek az összegről.
Forrás: MTI