Még mélyülhet a szlovák-magyar válság?

Még nincs mélyponton a szlovák-magyar viszony, a tehetetlen kormányok helyett ugyanis az ügyeket könnyen a nacionalisták vehetik kezükbe - írja a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap hétfői elemzésében.

Míg a két ország demokratikus politikusai képtelenek az együttműködésre - mutat rá az újság -, addig "a szlovák és a magyar neonácik között élénk az együttműködés". Bár leegyszerűsítés, mégis tény, hogy a szlovák, de a cseh szélsőségesek romaellenes akcióin is jól kivehető a magyarországi Jobbik mozgalom kézjegye - jegyzi meg Lubos Palata, az elemzés szerzője.

Úgy véli, hogy a szlovák-magyar viszony kulcsproblémája a félmilliós szlovákiai magyar kisebbség. A probléma megoldásának nyitja két olyan mondatban található, amely a múlt héten hangzott el. Az első Robert Fico szlovák kormányfő kijelentése, hogy Révkomárom az önálló Szlovákia része, és nem Magyarország valamelyik járása. A másik mondat pedig az, amikor Sólyom kijelentette, hogy Szlovákia nem nemzetállam, hanem többnemzetiségű ország.

Kitört a Duna menti hidegháború - vélekedik a baloldali Právo szemleírója, Petr Uhl. Azt állítja, Szlovákia azzal, hogy nem engedte be területére a magyar államfőt, megsértette a schengeni megállapodásokat. A dokumentum ilyen lépésre csak egy okot ismer: ha az illető a határátlépést bűncselekményre akarná kihasználni. Sólyom esetében ez nyilván nem áll fenn.

Nehéz megmondani, ki dönthetné el a szlovák-magyar vitát. Az Európai Parlament és az Európa Tanács csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Amennyiben azonban Budapest a luxembourgi Európai Bírósághoz fordul, Ficónak nincs sok esélye a sikerre. Révkomárom lakosságának 65 százaléka magyar, akiknek a többsége nemcsak az Európai Unióhoz, hanem Szlovákiához is lojális. Pozsony nehezen tudná bizonyítani, miszerint Sólyom révkomáromi látogatása olyan hatalmas veszélyt jelentett volna a közrendre, hogy azt be kellett tiltani - jegyzi meg a szerző.
Forrás: MTI