Egy zöldebb világ felé - Szebb jövő?

A gazdasági válság sok mindenre kihat - köztük a szennyezőanyag-kibocsájtásra, a zöld beruházásokra, a hulladékkezelési szokásainkra, az energiagazdálkodásra - és ezáltal a bolygónk sorsára is. Nézze meg miként!


A 160 oldalas dokumentum talán 2 Celsius-fok alá szoríthatja a globális felmelegedést és felvázolja azt is, hogy a fejlődő országok miként zöldülhetnének úgy, hogy közben nem torpan meg a gazdasági növekedésük. Ám kötelező vállalásokat fogalmaz meg az USA számára - így nem valószínű, hogy ennek akár egy része is belekerüljön a végleges változatba. „Amennyiben Koppenhágában nem születik meg egy erős és hatékony egyezmény, nem marad más, mint az erőforrásokért vívott harc, a széthúzás, és természeti katasztrófák sora” - vélelmezi Dallos György, a WWF Magyarország éghajlat-változási programvezetője.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója, Achim Steiner ennek ellenére bizakodó, főleg a megújuló energiák miatt (amit a most beinduló giga-projekt is képvisel), ami a Tiszta Fejlesztési Mechanizmusban (Clean Development Mechanism, CDM) testesül meg.

A Svédek viszont az EU-elnökség megkaparintásával sem pesszimista, sem optimista kimutatásokkal nem rukkolnak elő, hanem megpróbálnak tenni azért, hogy decemberben tényleg történjen valami. Az összes nagyobb résztvevővel külön klímacsúcsot szerveznek egyeztetés céljából (így lesz EU-amerikai, EU-orosz, EU-kínai, EU-indiai, EU-brazíliai, EU-dél-afrikai, és EU-ukrán csúcs is), az EU-n belül pedig igyekszik összehozni a tagországok álláspontját: a főbb irányelveket az október végi Eu-csúcsra kívánják egységbe kovácsolni, majd azok globális megfuttatása után a decemberi csúcson véglegesíteni.

Azonban ez sem lesz egy sétagalopp: Németország mind otthon, mind az EU-ban egyre vétózza meg a klímatörvényeket, és tesz engedményeket a legnagyobb szennyezőknek - igaz, közben maximálisan támogatja a megújuló energiaforrásokat. India pedig nem hajlandó egy század százalékot sem áldozni a gazdasági növekedéséből azért, hogy a föld kicsivel tovább lélegezzen.

De reménykedjünk a sikerben, különben az egyik indián jóslat bölcsességét fogjuk a valóságban is megtapasztalni: "Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni."