Szigorúan szabályozott kapitalizmus

Az orosz kormány minden lehetőséget megragad, hogy elhitesse az állampolgárokkal: a válságban is fejlődik az ország, illetve nem kell félteni az eddig elért vívmányokat. Kérdés persze, hogy mindez hová vezet, ha elfogy a Kreml pénze?

Oroszországban sajátos formáját választják a válságkezelésnek. A pénzügyi válság miatt a kormány már eddig is hihetetlen pénzeket költött a különböző bankok megsegítésére, most azonban újabb nagy támogatások várhatóak.

Az orosz állami (vagy homályos tulajdonosi háttérrel rendelkező) cégek is jól profitálhattak eddig a válságból – bár csak azok, amelyek fontosnak számítanak a Kreml számára.

Az ország vezetése az átlagemberekre is gondol, a legújabb tervek szerint az élelmiszerárakat törnék le elfogadhatóbb szintre.

Látszólag tehát mindenki jól jár, ami igaz is, viszont ez a politika legfeljebb csak rövidtávon működhet. S hogy mi lesz, ha elfogy a központi, állami segítség? Hát, az legfeljebb csak Oroszország Anyácska tudja.

Expanzió!

Az orosz kormány – hasonlóan a kínaihoz – óriási összegeket költ arra, hogy feltőkésítse a stratégiailag fontos vállalatokat. Mindezt azért teszi, hogy ezek a cégek minden korábbinál jelentősebb külföldi expanzióba kezdjenek.

A külföldi befektetések, tulajdonszerzések, felvásárlások révén olyan külgazdasági sikereket lehet elérni, amelyet büszkén mutogathatnak az erre mindig fogékony orosz népnek.

Meg persze, biztonságosabbnak is számítanak ezek a befektetések, mint az oroszországiak.

A gazdasági válságot ugyanis Oroszország hatványozottan érzi meg, a hatalmas gazdasági visszaesés, a zuhanó tőzsde és a hatalmasra duzzadt munkanélküliség (illetve a több hónapos kifizetetlen bérek) jelzik ezt.

A belföldi nehézségeket orvosolandó és a külföldi befolyásszerzést elősegítendő a Kreml folyamatosan feltőkésíti bankjait.

A recept tehát egyszerű: az orosz kormány a bankokat, köztük az állami ellenőrzés alatt állókat használja fel arra, hogy hitelnyújtásaikkal kihúzzák a gazdaságot az egy évtizede először (és tegyük hozzá, elemi erővel) jelentkező recesszióból. Mindezért cserébe a pénzügyi szektor dollármilliárdokat kap állami alapokból tőkeemelésre, mivel nő a rossz hitelek aránya. (Például csak a Szberbank 4000 milliárd forintnak megfelelő rubelt kapott a jegybanktól a válság kezdete óta és a következő hónapokban várhatóan még ugyanennyit fog kapni.)

„Megvédjük állampolgárainkat!”

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő az év elején tartott évértékelő beszédében felvázolta a kormány előtt álló teendőket is. Akkor többek között azt is hangsúlyozta, hogy az „eddig (tehát az ún. Putyin-korszak alatt) elért eredményeket megtartva” dolgoznak tovább az oroszok jólétének megteremtésérért is. Ígéretet tett arra, hogy a korábban elhatározott szociális kiadás-növelést (közte az egyik legfontosabbat: a nyugdíjak megemelését) továbbra is első rendű vállalásnak tartják.

Putyin akkor azt mondta, hogy ezeket még a legnehezebb válság közepette is tartani tudják, így Oroszország végeredményben győztesen kerül majd ki a globális recesszióból.

Putyin szavait a több éve halmozódó óriási devizatartalékukra alapozta elsősorban (ismeretes, hogy az elmúlt évek hatalmas olajbevételeit egy pénzügyi alapban gyűjtötték).

A devizatartalék azonban gyorsan és biztosan apad. Köszönhetően a fentebb említett intézkedéseknek.
Forrás: HírExtra/VG/Moscow Times/nol