Mire jó a nagy csőr?

Az eddigi feltételezések szerint a csőr a másik nem tetszését hivatott elérni, illetve gyümölcshámozásra vagy védekezésre használhatja az állat. Most új funkcióját fedték fel kanadai zoológusok: a hűtést.

A csőrük felszíne alatt futó hajszálerek segítségével a madarak hőt tudnak leadni, ezzel pedig szabályozni testhőmérsékletüket - fedte fel Glenn Tattersall, a kanadai Brock Egyetem kutatója a Science című amerikai szaklapban a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de) szerint.

A feltűnő csőr tudósgenerációk sorát ejtette ámulatba. Már Darwin is beszámolt róla, és úgy vélte, hogy a párválasztásban játszik szerepet.

Tattersall és kollégái ezzel szemben úgy vélekedtek, hogy az óriástukán (Ramphastos toco) csőre révén közvetlen fiziológiás előnyhöz jut, ezért hőkamerák segítségével vizsgálták meg. Kiderítették, hogy az állatok gyakran sokkal több hőt adnak le csőrükön keresztül, mint testük összes többi részén. A csőr percek alatt akár tíz fokkal is lehűlhet.

A madarak átlagosan a hő harminc-hatvan százalékát adták le csőrükön keresztül, a kifejlett tukánok azonban öt és száz százalék között képesek változtatni a hőleadás arányát - írták a kutatók.

Az óriástukán csőre testhosszának csaknem egyharmadát teszi ki, a felszíne alatt futó hajszálerek tehát rendkívül kiterjedtek.

Mivel a meleg eloszlása a csőrön jellemző mintákat ad a kamerák alkotta képeken, kiderült, hogy a folyamatban különböző, egymástól függetlenül irányított érrendszerek vesznek részt. Ezek hidegben akár ellenkező irányban is képesek működni, hogy visszatartsák a meleget.

Más állatok is nagy felületek révén igyekeznek megszabadulni a fölösleges hőtől, a legismertebb példa erre az afrikai elefánt hatalmas füle.

Az impozáns csőr hőszabályozásban betöltött szerepe azonban nem zárja ki a többi funkciót - hangsúlyozza Tattersall.