Hegy a víz alatt

Német kutatók egy eddig ismeretlen víz alatti hegyre bukkantak az Atlanti-óceán északi részében.

A Labrador-tenger fenekén található csúcs ezerötszáz méter magas, és a Maria S. Merian kutatóhajó után nevezték el. (A Labrador-tenger a kanadai Labrador-félsziget és Grönland között helyezkedik el.)

A magaslat az elmúlt néhány millió évben jött létre vulkáni kitörések révén - állapították meg a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatói. Eddig úgy hitték, hogy a Labrador-tenger fenekének kialakulása már negyvenöt millió évvel ezelőtt befejeződött - magyarázta a kutatás vezetője, Gabriele Uenzelmann-Neben a Die Zeit című német lap internetes kiadása (www.zeit.de) szerint.

A tengerfenék változása nagymértékben kihat a mélyvíz keringésére, amely a tengeri áramlatok, például a Golf-áramlat mozgatórugója.

Az expedíció során az úgynevezett Eirik Driftet is megmérték: a víz alatti hegyvonulat Grönland déli csücskétől nem messze mintegy 2500 méterrel magasodik a környező tengerfenék fölé. Úgy tízmillió éve rakódik le ott a tengeráramlatok által a Grönlandi-tengerből elsodort üledék. Ezen kívül jéghegyek is juttatnak kőzetet a vonulatra Grönlandról.
A kutatók szerint az Eirik Drift a grönlandi jégtakaró archívuma: tanulmányozni lehet rajta az utóbbi tízmillió év időjárási változásait és az áramlatok áthelyeződését.

Az első eredmények tanúsága szerint a vonulat csaknem hatmillió éve jócskán áthelyeződött északnyugat felé. A kutatók most számítógépes modellekkel kívánják elemezni a friss adatokat.
Forrás: MTI