Szakmai tapasztalat nélküli magyar képviselők

Enyhén szólva is vannak furcsaságok az Európai Parlament bizottsági tagjainál. Főleg a szakértelem az, ami sok esetben megkérdőjelezhető. A legkirívóbb magyar eseteket vizsgáltuk.

Az Európai Unió valódi politikai döntései a különféle bizottságokban dőlnek el. Az Európai Parlament (EP) tulajdonképpen csak a végső szót mondja ki a bizottsági munka alapján megszületett kompromisszumokra. Nem lényegtelen tehát, hogy milyen felkészültségű emberek, milyen bizottságokba kerülnek be.

Csütörtökön kialakult a bizottságok felállása. Kiderült, melyik magyar képviselő, melyikbe került. A jelölés alapvetően a frakció dolga, tehát a fideszeseket a néppárti, az MSZP-seket a szocialista, Bokros Lajost (MDF) a konzervatív frakció jelölhette. A jobbikosok függetlenként kerülhettek be.

Az EP-ben számtalan bizottság működik, de nem mindegyiknek van nagy jelentősége. Az európai törvényhozásnak a különféle területeken eltérő jogkörei vannak, így a költségvetési bizottság például nagy hatáskörrel bír, de például a védelmi bizottságnak nagyon szűk a mozgástere: csak véleményezheti a nemzeti parlamentek döntéseit.

Nem mindegy tehát ki képviseli a magyar érdekeket a fontosabb helyeken. Szakértő vagy politikai életművész. Úgy tűnik azonban, a magyarok inkább ez utóbbihoz tartoznak.

Deutsch 1.0

Áder János szakmai múltja
1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi karára (ma: Állam- és Jogtudományi Kar), ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a Bibó István Szakkollégium tagja volt. Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetben dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.
Talán a legfontosabb bizottság az EP-ben a költségvetési ellenőrző bizottság. Az EP költségvetése az egész uniós politikát befolyásolja, ezért annak ellenőrzése illetve az EP vétójog miatt ennek a bizottságnak különösen nagy jelentősége van. Ide egyetlen magyar képviselő került: Deutsch Tamás.

Nem igazán világos, hogy a Fidesz ezt hogy gondolta, hiszen Deutsch jogi diplomát szerzett, nem közgazdaságit. A pénzügyi illetve gazdasági terület számára szűzföld. Eddigi tapasztalata a magyar Parlamentben szintén nem támasztja alá a költségvetési ellenőrzési bizottsági helyét. 1990-től volt tagja az Országgyűlésnek. Azóta részt vett a mentelmi, a sport és ifjúsági bizottság munkájában alelnökként, de rövidebb ideig tagja volt a környezetvédelmi, a kulturális és sajtó, az alkotmányelőkészítő, az önkormányzati és rendészeti bizottságoknak is.

Deutsch ezenkívül részt vett olyan eseti illetve vizsgálóbizottságokban is mint „a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság”, vagy az „Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól" alakított vizsgálóbizottságnak. Rejtély, hogy mindezekből hogyan tett szert az EU költségvetésével kapcsolatos tapasztalatokra.

Deutsch 2.0

Ám úgy tűnik, Deutsch nem csak ehhez ért. Szerepet kaphatott egy másik, szintén komoly hatáskörrel rendelkező bizottságban, a regionális fejlesztési bizottságban. Ez felügyeli az országok számára nyújtott támogatási pénzeket. Mivel ezek Magyarország számára életbevágóak, ezért itt is fontos szerepe lehet egy magyar képviselőnek. Ám, hogy Deutsch valódi szakmai tapasztalatot tudna felmutatni ebben a témakörben, megint csak nehezen bizonyítható.

A segítőtárs

Szegedi Csanád munkássága
16 éves kora óta erdélyi utakat szervez, 2003-ban megalapította a Csalámbozó Magyar Kört. Fontos feladatának érezte az ősi magyar nevek gyűjtését. Ezen munkája gyümölcseként 2002-ben kiadta Magyar Eredetű Keresztnevek Kincsestára című könyvet, amely 2006-ra megélte negyedik kiadását is. 2006-ban megalapította a TURUL márkát, amelynek célja, hogy kizárólag magyar termékeket felhasználva hozzon létre egy önálló magyar termékcsaládot.
Deutsch szerencsére nincsen egyedül, vele lesz egy másik magyar politikus is, a jobbikos Szegedi Csanád. Enyhén szólva is bizonytalan, hogy miben tud egymásnak segíteni a két képviselő. Szegedi munkássága talán még Deutschét is alulmúlja, pedig az már művészet.

Nehezen hihető, hogy a regionális fejlesztési pénzek elosztásához és a rendszer megértéséhez a jogi diploma elegendő. De valószínűleg a „Magyar eredetű keresztnevek kincsestára” című könyv összegyűjtése sem erre a munkára predesztinálja, mint ahogy a 27 év alatt megszerezett élettapasztalat sem.

Áder

A másik komoly szakértő, akit Magyarország az EP-be küldött a fideszes Áder János. Ő a környezetvédelmi bizottságban kapott helyet. Jogi diplomájával illetve az MTA szociológia szakán szerzett négy éves főmunkatársi tapasztalatával nem valószínű, hogy sokat szólhat majd hozzá a bizottsági szakmunkához – még akkor sem, ha addigra elsajátítja legalább alapfokon az angol nyelvet. De az sem biztos, hogy a magyar országgyűlés mentelmi bizottságában szerzett ismeretek, vagy az alkotmányügyi és igazságügyi bizottságban töltött évek a környezetvédelemmel kapcsolatos szakkérdésekre nyújtottak volna megfelelő hátteret számára.

Tetszik vagy nem, most ők fognak képviselni minket az EP bizottságaiban. Reméljük, hogy vannak annyira polihisztorok, hogy hamar elsajátítják a szakmájukba egyáltalán nem vágó ismeretek minden csínját-bínját.