Szabadszájú Odüsszeia

Homérosz Iliászát és Odüsszeiáját a modern kor nyelvén, meglehetősen szabadszájú felfogásban értelmezte újra az eddig főleg a zene világából ismert Paizs Miklós; az Odüsszeiász a Jaffa kiadó gondozásában az ünnepi könyvhétre jelent meg.

"Középiskolás koromban nehezen olvastam az ókori drámákat, mindig meg kellett nézni, éppen ki beszél, amit nagyon nem szerettem. Az Odüsszeia a következetes hexameterrel nagyon darabos, túl sok a jelző és a legnagyobb indulatokban is körmondatokban beszélnek, ami mára egy meghaladott állapot" - fogalmazott Paizs Miklós.

Mint mondta, a könyv megírása nem az ő ötlete volt, néhány évvel ezelőtt a Tápszínház kérte fel, hogy kezdjen el ezzel a témával foglalkozni, de nem határozták meg, mire is gondolnak pontosan. A Devecseri Gábor-féle fordítás alapján kezdett dolgozni és már az elejétől nagyon szabadon kezelte az alapszöveget. Aztán úgy alakult, hogy a Tápszínház-projektből kilépett, később viszont megkereste a Jaffa kiadó.

Paizs nemcsak az Odüsszeiászt, hanem a Don Giovanni opera librettójának átiratát is odaadta a kiadónak, amely végül az előbbi megjelentetése mellett döntött.

"Eleinte korrekt hexameterben írtam, aztán ez átment kvázi hexameterbe, majd az egész struktúra felborult. A hatos lüktetés végig megvan benne, csak közben vannak alternatív ritmusok is, ami feladatot ró az olvasóra. Törekedtem például arra, hogy a szó közepén legyen a sortörés" - mondta a formai koncepcióról.

Az Odüsszeiászban keverve fordul elő az archaikus szöveg és a modern, szlenges beszéd.

"A kettőt úgy hoztam össze, hogy ha az egyik szereplő okoskodni kezd, akkor az rögtön átcsúszik archaikusba" - tette hozzá.

A szerzőnek az is célja volt, hogy az Iliászban és az Odüsszeiában feltűnő névtelen szereplők jobban fókuszba kerüljenek; közülük néhánynak nevet adott, megszólalt, történetet került köréje - volt, akiket Paizs Miklós a Küklopsszal etetett meg... Hosszú monológot kapott például az eredetiben meg sem szólaló Kalüpszó.

Paizs a Bëlga együttes egykori tagjaként, később szólóban mint Sickratman, és egyéb megnyilatkozásaiban is szabadszájúságáról volt ismert; az Odüsszeiászban szintén meglehetősen szabadosan írja le a szexualitást.

"Nagyon meglepődnék, ha ebből botrány lenne. Aki köpködni szeret, az majd köpköd, nem hiszem, hogy ezekre érdemes figyelni. Számomra nagyon kevés csúnya szó létezik, csak azok, amelyek valóban sérteni tudnak embereket. Hogy a testrészeket, illetve a szaporodás tevékenységét milyen néven nevezem, azt maga a szöveg dönti el, melyik fér oda. Ezen szavak kimondásukkal, elolvasásukkal nem válnak pornográffá. Egy-egy szöveg magát építi" - fejtette ki.

Az Odüsszeiászt nyilván nem fogják majd tanítani középiskolákban, de Paizs Miklós megfogalmazása szerint "szakkörben még felbukkanhat".

Ami Paizs Miklós zenész életét illeti, Sickratmanként elkészítette második rockalbumát, igaz, még kiadót keres hozzá. Mint mondta, ezen a szövegek továbbra is meglehetősen provokatívak. Alapvetően torokénekesként tagja a Korai Örömnek, amelynek idei új lemeze kedvező fogadtatást kapott. Emellett benne van az Ipomea formációban is, amelyet Cserepes Károllyal hozott létre; a projekt különböző kultúrák elképzelt találkozása.
Forrás: MTI