Kína vezetése retteg

Megerősítették a biztonsági intézkedéseket csütörtökön a kínai fővárosban, a Tienanmen téri ellenzéki diáktüntetés vérbe fojtásának huszadik évfordulóján.

1989. június 4-én pirkadat előtt harckocsik gördültek be a Tienanmen térre, hogy véget vessenek diákok és munkások hetek óta tartó tiltakozásának. A hivatalos adatok szerint 241-en vesztették életüket, emberi jogi szervezetek szerint azonban több ezren eshettek áldozatul a megtorlásnak. Miközben a kínai médiában továbbra is tabu a tüntetések 1989. június 4-i vérbe fojtása, a máskéntgondolkodók igyekeznek elérni, hogy a pekingi vezetés vizsgálja felül a történtek hivatalos értelmezését, amely szerint a karhatalom ellenforradalmi összeesküvést vert le.

A 20 évvel ezelőtti Kína azonban nagyon más volt, mint a mai - mutattak rá megfigyelők. A piaci reformok nyomán fellendült a gazdaság; több százmillió ember emelkedett ki a szegénységből, s jutott olyan javakhoz - például autóhoz -, amelyekről a nagyszülei még csak nem is álmodhattak. A világ legnépesebb országa a Tienanmen téri események óta eltelt időben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), embert küldött fel az űrbe, és sikeresen megrendezett egy olimpiát.

Mindez ugyanakkor nem gátolta a hatóságokat abban, hogy az évforduló miatt korlátozzák a hozzáférést több népszerű internetes oldalhoz, az évfordulóról szóló híreket eltüntették a világhálóról.

Mao Ce-tung néhai elnöknek a Tienanmen tér közepén lévő mauzóleuma szerdától péntekig - egy láthatólag sebtében papírra vetett kiírás szerint "a berendezés felújítása" miatt - zárva tart.

Csütörtökön világszerte - többek között Londonban, Párizsban, Washingtonban, Izraelben, Japánban is - megemlékeznek a húsz évvel ezelőtti eseményekről. Hongkongban, mint minden évben, idén is gyertyás virrasztáson emlékeznek az áldozatokra, s Tajvanon is lesz megemlékezés.
Forrás: MTI