A paraziták irányítják gazdájukat

A paraziták képesek hatni gazdájuk viselkedésére. Német kutatók kiderítették: egy galandféregfaj még arra is képes rávenni köztigazdáját, hogy az felfalassa magát egy ragadozóval.

Régóta foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés, hogy miért van szükségük az élősködőknek több gazdaszervezetre a sikeres szaporodáshoz, illetve hogy miként optimalizálják életciklusukat. A németországi plöni Max Planck Evolúcióbiológiai Intézet kutatói a liverpooli egyetemen dolgozó kollégáikkal ehhez a Schistocephalus solidus nevű galandférget vizsgálták meg tüzetesebben.

A galandféreg élete meglehetősen bonyolultnak tűnik. Vízben úszó lárvája először egy kis evezőlábú rákba fészkelődik be, hogy ott néhány hétig növekedhessen. Ezt követően a rákocskát egy tüskés pikó nevű halnak kell elfogyasztania, hogy a féreg teljesen kifejlődhessen. Amennyiben más hal kapja be, a parazita elpusztul. A párzáshoz a galandféregnek a tüskés pikó testében, annak részeként egy madár gyomrában kell kikötnie. A peték ezután a madár ürülékével kerülnek vissza a vízbe, és a ciklus kezdődik elölről.

Ahhoz, hogy ezt a bonyolult gazdacserélgetést irányítani tudják, a paraziták kifejlesztettek egy módszert, hogy az éppen aktuális gazdában töltött idejük optimális legyen. A liverpooli csapat matematikai modell segítségével kiszámolta, hogy a galandféreg szempontjából a legideálisabb a tizenharmadik és a tizenötödik nap között beágyazódnia a tüskés pikóba - írja a Spiegel című német lap online kiadása (www.spiegel.de). Ezt a plöni csapat aztán kísérletekkel is alá tudta támasztani.

A kutatók felfedezték, hogy az evezőlábú rákok másképp viselkedtek az első tizenkét napban, mint utána. Az első időszakban a paraziták gondoskodtak arról, hogy a rákocskák az ijedtséget követően több mint két percig mozdulatlanságba merevedjenek, így kevésbé legyenek feltűnőek a hal számára. (Ha egy evezőlábú rák (Copepoda) a tüskés pikó látómezejébe kerül, viselkedése dönt arról, hogy a ragadozó felfigyel-e rá.) A tizenharmadik és a tizenötödik nap között azonban a kezdeti sokk után újra úszni kezdtek a rákok, és ezzel könnyű prédává váltak.

A kutatók azt remélik, hogy felfedezésük segítségével javíthatnak a jövőben a kezeléseken. Eredményeiket az Evolution című szaklapban publikálták.
Forrás: MTI