Átalakuló társadalom

Bár az emberek nagy többsége még mindig a televíziós híradásokból szerzi az információt, az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megugrott az internetes hírportálok látogatottsága, a netes tájékozódás. A percről percre frissíthető tartalom nem csak a médiamunkásokat, hanem a befogadókat is egy merőben új helyzet elé állította.

Nincsen sikeres politikai kommunikáció internetes jelenlét nélkül; erre a következtetésre jutottak a Generáció 2020 elemzői. Az internet megjelenése és a globalizáció lassan, de biztosan átalakítja a társadalom szerveződését; a hierarchikus berendezkedés helyét a hálózatszerűen felépülő modell veszi át, amelyben mindenki mindenkivel kapcsolódhat. Ezek a hálózatok a hivatalos mellett egy úgynevezett "második nyilvánosságot" alkotnak.

A politikai pártok mögött álló hagyományos szerkezetű, stabil bázis egyre inkább átalakulóban van, ezért a választók kevésbé hatékonyan szólíthatóak meg az eddig jól bevált eszközökkel. Webes eszközök használatával azonban könnyebben elérhetőek a politikától távolmaradók és a fiatalok.

A felhasználók már nem pusztán befogadók, hanem a megjelenő információ alakítói is egyben. Bárki, aki blogot ír, hozzászól egy fórumhoz, videót tölt fel, információt hoz létre, amelyet bárki más tovább formálhat például egy újabb kommentálással. Ilyen módon tehát az internetezők nem közönségként írhatóak le, mint az egyirányú tömegkommunikációs eszközök, a rádió, tévé esetében, hanem valódi, bár sokszor csak a virtuális térben létező közösséget alkotnak.

A magyarokat nem érdekli a net

A magyar háztartások fele rendelkezik valamilyen internet elérési lehetőséggel, de a nyugati országokhoz képest még mindig meglepően magas azok száma, akik érdektelenség miatt nem használják az internetet. Nálunk sokkal jobban érzékelhető a generációs törésvonal is: míg a húszéves vagy annál fiatalabb korosztálynak közel száz százaléka használja rendszeresen az internetet, addig a középkorúaknál ez a szám már csak alig ötven százalék, a hatvan év fölöttieknek pedig huszada él a világháló lehetőségeivel. Csak összehasonlításként: Svédországban, Nagy-Britanniában a legidősebb korosztálynak majdnem fele rendszeres netezőnek számít.

A felhasználók azonban bátrabban politizálnak, ez részben az anonimitásnak, részben a vélemények strukturáltságának köszönhetően. Ugyanis egy bizonyos politikai erőt képviselő fórumhoz valószínűleg nem fog csatlakozni egy ellenkező véleményű egyén, hacsak nem provokatív céllal.

Illetve, ha csatlakozik, akkor sem válik valódi közösségi taggá, nem marad sokáig a fórumon. Ennek egyszerű pszichológiai magyarázata, hogy mindannyian jobban szeretjük, ha a saját világnézetünket, véleményünket látjuk viszont, mások által is megerősítve. Ha folyamatos támadásoknak vagyunk kitéve, és adott esetben kisebbséget képviselünk, hosszútávon frusztráltságot válthat ki. Az is egy Magyarországon megfigyelt jelenség, hogy a politikai témájú blogok, fórumok legnagyobb része jobboldali irányultságú, ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy az aktuális ellenzék hangja mindig erősebb. Ehhez kapcsolódik, hogy itthon a politikai blogok írói szinte minden esetben férfiak.

Civilben jobbak vagyunk

Bár aktívan politizálni még neten keresztül sem szeretünk annyira, civil kezdeményezések érdekében könnyebben és gyorsabban összefogunk. Ez akár egészen egyéni esetekben is megnyilvánulhat, valószínűleg mindenki kapott már olyan körüzenetet, amelyben valamilyen súlyos betegségben szenvedő embernek gyűjtöttek adományokat.

Más kérdés, hogy ezekből mennyi igaz, és éppen az emberek szolidaritását használják ki a különböző hoax-ok, az interneten e-mailben vagy közösségi oldalakon villámgyorsan elterjedő átverések. Ilyen volt például a közelmúltban a "Bill Gates szétosztja a vagyonát", vagy a "Vigyázz, mert bárhol beleülhetsz egy AIDS-es tűbe" témájú beugratások.

Szélsőségek a neten

Az internet és a politika összefonódását általában optimista és szkeptikus nézőpontból vizsgálják. A szkeptikusok leggyakrabban azzal érvelnek, hogy az internet ellenőrizhetetlensége miatt sokkal nagyobb befogadótérhez jutnak a szélsőségek. Ennek veszélyeit abban látják, hogy mivel az internetet főleg a kamaszok használják, ők lázadásból vagy tájékozatlanságból könnyebben kerülhetnek a szélsőséges eszmék hatása alá.

Az optimisták szerint a világháló egyszerűen szélesebb környezetet kínál a politikai kommunikációnak, és rétegzettebbé árnyaltabbá teszi a gondolkodást. A fiatal korosztály tájékozatlanságát sem tartják ennyire egyértelműnek, hiszen aki sokat szörföl, akaratlanul is rengeteg különböző véleménnyel és nézőponttal találkozik.

Obama sikertörténete

Az internetet leghatékonyabban az Obama-kampány ideje alatt állították a politika szolgálatába. Arianna Huffington, a Huffington Post blogján annak idején így írt: "Internet nélkül Obama nemhogy elnök, de még demokrata jelölt sem lehetne." Az Obama-stáb különösen a Web 2.0-ás szolgáltatásokra fektetett nagy hangsúlyt. Obama többször is kiemelte az internet jelentőségét, szerinte az alulról induló változások legnagyobb elősegítője.

Egyedi eset, hogy Obama tagja a legtöbb amerikai közösségi portálnak, amelyeken keresztül a kampány során folyamatosan tudta informálni a választóit, azt az illúziót keltve, mintha csak a "szomszéd-srác" lenne, s ezzel óriási mértékű szimpátiát váltott ki, míg legnagyobb ellenfele, John McCain jóval távolságtartóbban kezelte a polgárokat. Itthon a legnagyobb közösségi portálon szinte csak pártokhoz köthető klubok vannak, politikusok egyéni profiljai ritkán.

Az internetet Barack Obama kulcsfontosságú fegyverré tudta alakítani a republikánus támadásokkal szemben. Sokszor nem is kellett a kampánystábnak közbelépnie; Obama-támogató felhasználók cáfolták például azt a híresztelést, mely szerint az elnökjelölt nem is amerikai származású, úgy, hogy feltöltötték a születési bizonyítványát.

A sikerhez természetesen az amerikai lakosság internetezési kultúrája is hozzájárult. A szavazóképes lakosságnak közel fele aktív netező, és a demokrata szavazók közül többen látogatnak politikai-közéleti jellegű honlapokat. Nálunk feltehetően nem számítana ennyit a választás során egy "webes" kampány.