A pártok túl sokat költenek a kampányra?

A politikai pártok a 6-7-szeresét költik kampányfinanszírozásra, mint amennyit a jelenleg hatályban lévő 1997-es törvény megenged, ezért az ezt szabályozó törvényt meg kell változtatni..

A Freedom House, a Nézőpont Intézet és a Transparency Inetrnational rendezvényén a szakember beszédében rámutatott: az új pártfinanszírozási törvényjavaslatot 2006 júniusában tárgyalta először a parlament, azóta viszont az erről szóló tárgyalások "zsákutcába jutottak". 2007 novembere óta a törvény határozathozatalra vár, pedig legtöbb eleme javítana a mostani kampányfinanszírozási helyzeten.

Szerinte a meghozandó új jogszabálynak tartalmaznia kell, hogy nagyobb nyilvánossága legyen a kampányok finanszírozásának, a szabályokat sértő pártokra kirótt szankciók szigorodjanak, ugyanakkor növekedjenek a pártok kampányra fordítható összegei.

A leendő új törvény szövegének van több gyengéje, egyebek mellett az, hogy a helyi önkormányzati választásokra nem vonatkozik, a kampányidőszakon kívüli korteskedést nem zárja ki, valamint az, hogy a szankciókat nem határolja pontosan körül - tette hozzá Hack Péter.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában kijelentette, hogy több százmilliós többletkiadást jelentene közpénzekből, ha az összes parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltre fordított minden tételt ellenőriznének. Komoly apparátusnövelést kellene végrehajtani az ÁSZ-nál, valamint az adatnyilvántartást is jelentősen bővíteni kellene.

Megfogalmazása szerint több százezer önkormányzati képviselőjelölt kampányszámlájának ellenőrzése technikailag "szinte képtelenség". Ráadásul egy üzleti vacsora költségét, ahol "mellesleg" megjelenik a vállalkozók mellett az egyik képviselőjelölt is, nehezen lehet meghatározni, hogy kampányköltség-e vagy sem. Tudomásul kell venni, hogy "a tőke a politika meghatározó részévé vált", és ez nem hiba, ez világjelenség - hangsúlyozta.

Az ÁSZ elnöke természetesnek tartotta, hogy "a tőke is választ magának érdekrendszert", emiatt a finanszírozásukkal szervezett programoknak, konferenciáknak nem ritkán politikai súlyuk van, ráadásul a vállalatok pénze magánszemélyeken keresztül is kerülhet pártokhoz.

Kovács Árpád megállapította, hogy a civil szféra a politikai életben is részt kér, sokszor közéleti állásfoglalásokat tesz. Ennek megfelelően akár a különböző ellenőrzési folyamatokban is szeretné véleményét hangoztatni.
Forrás: MTI