Csökken a közúti bírságok összege

Mérsékli a közúti bírságösszeg minimumát, meghatározza az egy eljárás keretében kiszabható bírság legfelső határát és pontosítja az objektív felelősség szabályait a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása - mondta Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter kedden az Országgyűlésben.

A törvénymódosítással, illetve az annak alapján kidolgozandó új bírságrendelettel biztosítani kívánja a kabinet, hogy enyhüljenek a fuvarozók versenyhelyzetét indokolatlanul nehezítő rendelkezések, a visszatartó erő megtartása mellett - közölte a szakminiszter az általános vitában.

Utalt arra, hogy a bírság rendkívüli szigorúsága, európai viszonylatban is magas tételei nemzetközi tiltakozást váltottak ki, a bírság beszedése érdekében alkalmazott járművisszatartás pedig aránytalanul nagy kárt okozott a szállítóknak.

A miniszter hozzátette: a javaslat mérsékli a bírságösszeg minimumát, meghatározza az egy eljárásban kiszabható bírság legfelső határát, és a jelenleginél jobban biztosítja, hogy a bírság megfizetésére a tényleges jogsértő legyen kötelezett.

Közölte, hogy egyértelműbbé válnak a járművisszatartás szabályai is, rendeződik, hogy erre az intézkedésre az eljáró hatóságnak mely esetekben van lehetősége.

Hónig Péter kitért arra, hogy közigazgatási bírságot szabhatnak ki azokra, akik megsértik a biztonsági övre, a gyermekbiztonsági rendszerre, motoros bukósisak használatára és menetközben kézben tartott mobiltelefonra vonatkozó előírásokat.

A miniszter közölte: a 2008. január 1-én bevezetett objektív felelősség gyakorlati végrehajtásakor több probléma is jelentkezett.

Kifejtette: a javaslat egyértelműsíti, hogy egyazon személlyel szemben ugyanazon ügyben helyszíni és közigazgatási bírság együttes kiszabásának nincs helye.

Ha a szabályszegő a sebességtúllépéssel halmozottan egy másik közigazgatási bírsággal sújtható cselekményt követ el, akkor a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegéshez rendelt bírságok összegeként kell megállapítani - tette hozzá.

Kitért arra, hogy a parkolási társaságok nem köthetik ki a jövőben egy saját maguk által választott bíróság illetékességét. Az üzembentartó lakóhelye szerinti illetékességgel azt a célt kívánja a kormány elérni, hogy biztosítható legyen a perek ésszerű időn belüli befejezése - fűzte hozzá.
Forrás: MTI