Gaskó leszarja a ballagókat, sztrájkot akar!

Mindenki hatalmas örömére ismét vasutas sztrájk lesz, ami azt jelenti, hogy a vonatok nagy része nem fog közlekedni. Ezt az örömöt csak tetézi, hogy az időpont pont április 30., vagyis az a nap, amikor majd mindenki ballag - pontosabban ballagna.

Csak sztrájkolunk, csak sztrájkolunk...

Most szombaton sztrájkoltak a szakszervezeteket, és bár korántsem voltak annyian, mint amikor a 13. havi lefaragás miatt vonultak a Parlament elé, de szerintük ez akkor is sikeres volt. Ebben a kijelentésben némi hasonlóságot fedezhetünk fel Gaskó Istvánnal, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) vezetőjével, aki ismét sztrájkolni akar. Bár egyikhez sem csatlakozott munkatársaik többsége, ők makacsul hajtogatják az ügyüket, és annak „széles támogatottságát” - amely szokásukat valószínűleg akkor is megtartanák, ha egyedül állnának a pódiumon, és hallgatóságuk mindössze egy ovális tükör lenne.

Gaskó - avagy a „Fidesz bérelt vérebe”, ahogy egyes körökben emlegetik (munkája gyümölcséül állítólag a közlekedési miniszteri posztot is bezsebelheti majd a Fidesz kormányban) - most a megszorítások miatt hirdetett sztrájkot. A gyed és gyes megkurtítása, a lakáshitelek állami támogatásának megszüntetése, a családi pótlék befagyasztása, a táppénz csökkentése, illetve a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése mellett szóba hozza azt is, ami őket konkrétan érinti: a kormány tervei szerint a csökkentenék a MÁV költségtérítését és a vasutasok utazási kedvezményét is elvennék. De megmaradt a régi lemez is: a MÁV Cargo eladásából származó fejenkénti negyed milla, meg más hasonló badarságok.



... észre sem vesszük és már változunk

Visszásságok a MÁV-ban?
Antal Dániel, a Reformszövetség szakértői anyagának alkotója, a megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal egykori elnöke a Magyar Nemzet hétfői számában azt nyilatkozta, hogy évente 11 milliárd forint közpénz folyik ki korrupciós csatornákon a MÁV költségvetéséből. A MÁV Zrt. közölte: a vasúttársaság Antal Dániellel szemben jogi lépéseket tesz a tendenciózus és valótlan kijelentések miatt. (MTI)
Gaskó bejelentette, hogy a fentiek fényében - a sztrájkbizottság döntése alapján - április 30-án 0 órától 18 óráig sztrájkot hirdetnek. Bár szóban - a médiában - felkért minden szakszervezetet, hogy tegyenek úgy mint ő, és sztrájkoljon április utolsó napján, eddig senki nem csatlakozott hozzájuk. A többi vasutas szakszervezet szerint nekik nem szólt a kezdeményezésről és ők jelenleg is tárgyalnak a minisztériummal, a többi szakszervezet pedig eddig úgy tesz, mintha meg sem hallotta volna a felhívást.

Az alkalmi süketség nem véletlen, ugyanis április harmincadikán ballagnának a legtöbb iskolában, és a szakszervezetek nem kívánnak részt venni ennek megakadályozásában. De Gaskót ez se zavarja: a Klubrádióban kifejtette: a ballagók mehetnek a francba, a sztrájk marad. Érvelése szerint mivel ők a sztrájkot három héttel a ballagás előtt jelentették be, ezért „a ballagást át lehet helyezni. A sztrájkot nem annyira, mivel itt jogi megkötöttségek vannak.”

Persze a törvény nem tiltja, hogy a sztrájkot lemondják, majd egy újat jelentsenek be, csakhogy „később utánalövés lenne”. Az is könnyen lehet, hogy az időzítés nem véletlen, ugyanis kijelentette, hogy egy esetleges megállapodás során elállnak sztrájktól - tehát a ballagással jobban lehet zsarolni a kormányt. De azt is megpendítette, hogy ha nem lesz egyezség, akkor akár több sztrájk is jöhet...

Vérdíj Gaskó fején

A tavaly, karácsony előtti VDSZSZ sztrájk már nem csak a többi vasutas szakszervezettel állította szembe Gaskót, hanem az emberek jó része is legszívesebben fellőtte volna a Holdra, hagy bojkottálja ott a tömegközlekedést. Így nem véletlen, hogy a mostani akciójának hírére az egyik radikálisabb portál fórumán már gyűjtést is indítottak a fejére kitűzött vérdíj érdekében.

Természetesen nem kell attól tartania, hogy ebből bármi komolyabb akció is kerekedik - részben mert kevesen ismerik az arcát -, de jól jelzi azt a társadalmi ellenszenvet, amit akciói sokadjára generálnak. Igaz Gyurcsány sem változtatott álláspontján, amíg népszerűségi indexe Ausztráliában ki nem bukkant a föld alól, de nem biztos, hogy Gaskónak a legnépszerűtlenebb miniszterelnökről kellene példát vennie. Nem arról van szó, hogy a megszorítások annyira jók lennének, vagy hogy a nép nagy része leszarná a vasúti dolgozókat, hanem arról, hogy annyi szociális érzéket mutasson, hogy ne akarja pár százezernyi ember országos programját átpakolni, csak hogy ők kétezren bemutathassanak a kormánynak.