Alvászavar? Itt a megoldás!

Álmatlanság, rémálmok, horkolás. Ezek mind olyan alvászavarok, amik betegségekre utalnak, vagy önmagukban hordozzák a betegséget.

Napjainkban sokan küzdenek különféle alvászavaros problémákkal. Valaki horkol, valaki alvajáró, valaki nem tud elaludni, vagy épp, hogy túl sokat alszik, de olyan is akad, aki halottakról álmodik.

A HírExtra megkérdezte Dr. Várszegi Máriát (pszichiáter, neurológus, alvásdiagnosztika), hogy segítsen a kérdéseinkre választ kapni.

Mi minősül alvászavarnak?

Minden annak minősül, ami megzavarhatja éjszakai nyugalmunkat. Valaki az elalvással küszköd, míg mások az átalvással, vagy a nagyon korai ébredéssel. Mennyiségi oldalról megközelítve, a hat óránál kevesebb alvás mindenképp alvászavart jelent. Annak ellenére, hogy a fiziológiás alvásnál előfordulhat, hogy valaki nem alszik olyan sokat, de az átlagos, a normális mindenképp a napi nyolc óra körül mozog. A kilenc óra is lehet még teljesen normális, de a tíz-tizenkettő már nem.



A közvéleményben sokan tévesen alvászavarnak csak a nem alvást tekintik, de kihangsúlyoznám azt, hogy a sok alvás ugyanolyan rossz, ugyanúgy kórosságot jelenthet, mint a kevés. Mégis, kevésbé fordulnak orvoshoz, vagy szakemberhez a sokat alvók, pedig ez is épp úgy betegséget jelenthet, vagy jelent.

Minőséget tekintve, az alvás nem egy egységes dolog. Az agyunk nem passzívvá válik, hanem aktívvá. Megkülönböztetjük a non-REM fázist, és a REM fázist. Ez úgy épül fel, hogy a non-REM fázisnak négy szakasza van. A szendergés, a felületes alvás, a középmély és a mély alvás. Ez az egész zárul le egy hosszabb REM szakasszal, ami már az álomnak minősül.

Nem feltétlenül fontos, hogy a beteg emlékezzem az álmaira, de ettől függetlenül kell, hogy legyenek. Sokszor hallom én azt az ambulancián, hogy az emberek azt állítják nem is álmodnak, pedig ez nem így van. Ha nem betegek, akkor álmodniuk kell.

Mire mutat rá az alvászavar?

Egyaránt jelezhet fizikai és lelki betegségeket is. Az alvás zavarát úgy kell tekinteni, mint tünetet, vagy önálló betegséget. Vannak olyan betegségek, amiknek a tüneteihez hozzátartozik az alvászavar is. Ez lehet akár a depresszió, a különféle szorongások, és elmebetegségek. Ez azért is kézenfekvő, mert az alvás szabályozása az agyban történik. Utalhat még belgyógyászati betegségekre, pajzsmirigy elváltozásra, de nem ritkák a szívbetegségek, és az agydaganat sem.

Amikor maga az alvászavar a betegség

Léteznek nagy alvásbetegségek, az egyik az inszomnia, amit sok filmből, könyvből is ismerhetünk. Ez maga az alváselégtelenség. Konkrétan azt jelenti, amikor a beteg nem tud elaludni, vagy idő előtt felébred, de ennek is több fajtája létezik. Olyan ez, amikor a lámpaoltástól számítva egy, másfél óráig nem tud elaludni az ember. Ennek súlyosabb esete az, amikor az illető hiába alszik el nagy nehezen, utána egyszer csak felébred, s kezdheti elölről az elalvást, ami szintén sok időt vesz igénybe. De idetartozik a nagyon korai felébredés is.

Viszont akadnak olyan esetek, mint például a cukorbetegség, ami együtt járhat alvászavarral. Az alvászavar sajnos csak ront ezeken a betegségeken.

Ami már az életünkbe is kerülhet…

Kik érintettek az apnoéban?
Minden korosztály érintett, még a legkisebbek is. Gyakori a bölcsőhalál emiatt. Életünk végéig bármikor előfordulhat. A legveszélyeztetettebbek a negyven év felettiek, onnantól kezdve egyre nagyobb az ember esélye egy hajnali szívrohamra, ha fenn áll az apnoé veszélye azaz, amikor nem vesz levegőt percekig az ember.
Az apnoé azt jelenti, hogy légzésleállás, ez esetben a légzőrendszer zavaráról beszélünk. Ezt a média eléggé felkapta, de nagyon is fontos, mert ez egy olyan alvászavaros betegség, ami életveszélyes helyzetet hozhat létre. Ez alatt semmiképp sem a horkolást kell érteni, és túlzottam megijedni sem kell tőle, mert magába a jelenségbe nem halhatunk bele.

Előfordul, hogy alvás alatt nem vesz levegőt az ember, tíz másodpercig, vagy hosszabb ideig. Ekkor keletkeznek a bajok. Az oxigénhiány a szervezet egészére lehet zavaró, betegséget okozó. Ha a szív nem kap elég oxigént, akkor fenn áll a szívroham esélye. Ha az agy, akkor a sejtek elhalhatnak, vagy hosszútávon elbutulhat az ember.

A következmények a fontosak, nem maga a jelenség. Én még olyannal nem találkoztam, hogy valaki ebbe belefulladt volna, pedig már megesett, hogy akár három percig sem vett levegőt. Mivel az ember szervezete nagyon jól szabályoz, van az agynak egy autoregulációja, ami elsősorban a saját jólétét szabályozza. Ha jön egy jelzés az agy felé, hogy kevés az oxigén, akkor ő azonnal el kezd intézkedni. Így alakulhat ki a magas vérnyomás is, és sajnos ezért fordulhat elő hajnalban a szívinfarktus.

Kezelhetők az alvászavarok?

A horkolás még nem is számít betegségnek, mert minden ember horkol valamilyen szinten. A horkantás az már utalhat valamilyen komolyabb betegségre. Ennek súlyossága adja meg, hogy milyen terápiában részesüljön a beteg. Gyógyszeres kezelésre ebben az esetben nincsen szükség, azt csak a súlyosabb esetekben szoktuk itthon alkalmazni, nálunk csak a kiegészítő eszköze lehet a betegségnek.

Az Egyesült Államokban már állkapocsműtéteket is szoktak elvégezni. Ez alatt azt kell érteni, hogy az ember állkapcsát hátrébb teszik, hogy így szüntessék meg a légzéselégtelenségeket. Én ezt annyira nem is ajánlom. Nálunk inkább a megnyúló garatívet szokás kikorrigálni, az nagyon szépen megoldja a horkolást.

A többi betegség kezelése már nagyon változó, de inkább a gyógyszerek vannak előtérben. Nyilván okilag próbáljuk megoldani, gyógyítani a betegségeket, ilyen a narkolepszia is, de erre még mindig nem tudja az orvostudomány a pontos okokat.
A lábmozgás szindróma nagyon szépen leállítható gyógyszerek által. Nemcsak én, hanem a szakma többi tagja is megpróbál főleg az okokkal foglalkozni, és nemcsak a tüneteket kezelni.

Mi a helyzet a REM betegségekkel?

Alvajárás, rémálmok, fojtogatás. Ilyenkor az ember nem tudja, hogy mit tesz, mivel ez a REM szakaszban történik, amikor is álmodunk. Volt már rá példa, hogy a férj elkezdte az asszonyt fojtogatni, vagy fordítva. Ennek semmi érzelmi alapja nincsen. Vannak a REM-nek olyan szakaszai, amikor az agy és a test külön működik. Az agy próbálja földolgozni az aznapi eseményeket, például egy filmet, amit látott az illető. Ilyenkor fordul elő, hogy rémálmok törnek rá, vagy alvajáró lesz, de olyan is megeshet, hogy az ember elkezd pakolni az éjszaka közepén.

Mindenképp érdemes odafigyelni ezekre a rendellenességekre, mert, ha nemcsak egyszeri alkalmakról van szó, hanem rendszerességről, akkor nagy az esélye annak, hogy valamilyen betegség állhat a háttérben.