Mi lesz, ha Gyurcsány Orbánt jelöli?

Gyurcsány Ferenc a hétvégi MSZP kongresszuson bejelentette lemondását, vagyis felkínálta annak lehetőségét. Rögtön elkezdődtek a találgatások, hogy ki lesz majd az utód, ki vezeti az országot, ki lesz az az ember, aki bevállalja, hogy bukásra juthat?

Summásan

Gyurcsány ezzel a döntésével sok legyet ütött egy csapásra. Egyfelől megállapodott a párt elnökségével abban, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkotmányjogi módszerét választja a miniszterelnöki poszt elhagyására. Ezzel a döntéssel kirántotta Sólyom Lászlót a kalapból: nem kerül a köztársasági elnök kezébe a miniszterelnök jelölésének kérdése, ami a szocialistáknak kedvező, hiszen Sólyom nem tartozik az MSZP fő szimpatizánsai közé. Továbbá a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amennyiben megszavazzák, apelláta nélkül rögtön hatalmat ad a megjelölt miniszterelnök számára. Nincs kampány, nincs választás, viszonylag tiszta az út.



Gyurcsány azt is elmondta, ő is tagja lesz annak a bizottságnak, amely feltérképezi a pártok javaslatait és kiválasztja a megfelelő személyt a válságkezelő program végrehajtására, tehát mint teljhatalmú pártelnök és még hivatalban lévő miniszterelnök igencsak mérvadó lesz a véleménye - szűkítve ezzel a saját pártja és a lehetséges partnerek elképzeléseinek a spektrumát.

SZDSZ, MDF

A tárgyalások során az MSZP maga mellé fogja állítani az SZDSZ-t, melynek be kell törnie, különben egy esetleges előrehozott választás alkalmával kikerülne a Parlamentből. Amennyiben Gyurcsányéknak ez nem jön össze és Fodor ellenáll, akkor még mindig ott ülnek a volt MDF frakció tagjai, akikkel megszerezhetik a többséget. Az MDF legfelsőbb vezetése viszont csak Bokrosban hajlandó gondolkodni, nehéz, de nem megoldhatatlan feladat elé állítva ezzel az MSZP-t. A túl sok jelölt nevének nyilvánosságra hozatalával gyengülhet a döntési pozíció, nevetségessé válhat a „sakkozás”, a tárgyalásokat vagy nagyon csendben, vagy nagyon rövid idő alatt révbe kell juttatni.

Orbánék helyzete


Az MSZP elkezdte puffogtatni a „nemzeti kormány” lózungját, még egy ütőkártyát kivonva ezzel a Fidesz kezéből. Orbán Viktor évértékelő beszédében nyomatékosította, hogy a jobboldali szavazók visszakérik a hazájukat, szerinte vissza kell venni a nemzetet a szocialista kormány kezéből. Erre játszik rá a nemzeti kormány gondolata: szélesíteni a támogatottságot, bizonytalan szavazókat maguk mellé állítani a Nemzet zászlaja alatt.
Fogy a levegő a Fidesz körül: nem bízhatnak abban, hogy Gyurcsány lemond, Sólyom László tehetetlen, az Országgyűlés nem oszlatja fel önmagát és nem lesznek előrehozott választások, Gyurcsány lelép a színről, a Fidesz pedig nem mondogathatja tovább nap, mint nap, hogy „mongyonle”.



Gyurcsány –csak a gondolattal eljátszva- végleg ellehetetleníthetné a Fideszt és Orbán Viktort abban az esetben, ha egy baloldali miniszterekből álló kormány élére felkérné Orbánt miniszterelnöknek, mondván, hogy széles a támogatottsága, magas a népszerűsége. Orbán természetszerűleg nem vállalná el egy főleg szocialistákból álló kabinet irányítását, így rá lehetne sütni, hogy nem érdekli a haza jövője, annak kilábalása a válságból és csak saját pártjának hatalomra jutását tartja elfogadhatónak, vagyis törtető és önző.

Ezzel a PR húzással Gyurcsány megtörhetné Orbán jelenleg szárnyaló népszerűségi indexét, szavazókat tántoríthatna el a vezér mellől és mondhatná, hogy ő átadta a stafétát, ő megtette a nép akaratát, nem rajta múlik, ő mossa kezeit…