Megbukik Gyurcsány nyugdíjrendszere?

Nem nyerte el sem a munkavállalói, sem a munkaadói oldal egyetértését az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a kormány nyugdíjrendszer módosítását célzó törvényjavaslata.

A munkavállalói oldal szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a törvényjavaslatot, és érdemi vitát kezdenie - mondta Horváth Lajos (LIGA), a munkavállalói oldal szóvivője. A munkaadói oldal egyetért a nyugdíjkorhatár emelésével és a 13. havi nyugdíj kezelésével, a mértékben és a módszerben van különbség - mondta Bálint Adrienn szakértő, a munkaadói oldal képviseletében.

A munkáltatók a válságkezelést illetően "hangsúlytalannak" tartják a javaslatot, átgondolását javasolják - tette hozzá. Koválik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára a kormányoldal képviseletében elmondta: a módosítások részben a válságkezelő csomaghoz kapcsolódnak, részben a demográfiai folyamatokat kezelik. A nyugdíjkorhatár a javaslat szerint a várható élettartam emelkedése miatt 2016-tól fokozatosan nő, és 2027-ben éri el a 65 évet. A fokozatos bevezetés hosszú felkészítési időt biztosít - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Figyelembe vették azt is, hogy a nők előre hozott korhatára 2013-ban is emelkedik - tette hozzá. A férfiaknál az 1950-ben születettek vehetnének igénybe utolsó korcsoportként csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, a nők közül pedig az 1952-53-ban születettek.

Horváth Lajos úgy vélekedett, hogy a folyamatos politikai beavatkozások verik szét a nyugdíjrendszert, és sokszor a beavatkozások által okozott igazságtalanságok korrigálására kell újra beavatkozni. A munkavállalói oldal szóvivője szerint a korhatár-emelésnek és az indexálás módosításának a jelenlegi helyzetre nincs hatása, sőt az utóbbi jelenleg negatívan érintené a költségvetést, a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos elképzelés pedig igazságtalanságot visz a rendszerbe. A nyugdíjrendszert csak jelentős politikai-társadalmi konszenzussal lehet módosítani, csak ez biztosítja, hogy később ne kelljen hozzányúlni - hangsúlyozta Horváth Lajos, aki szerint "válságkezelésre hivatkozva, sutyiban" olyan dolgokat akarnak átnyomni, amelyek sokak életét meghatározzák. Szerinte folytatni kell a Nyugdíj Kerekasztal által megkezdett munkát.

Bálint Adrienn, a munkaadói oldal képviselője szerint a korhatár emelése megfelelő átmeneti szabályokkal gyorsabban is megvalósítható lenne. Nem csak a kiadási, hanem a bevételi oldal is fontos - figyelmeztetett. A nyugdíjemelés módszerét illetően a munkaadók szerint figyelembe kell venni, hogy munkanyugdíjról van szó. A növekedéshez és tervezett adathoz való kötéssel a munkaadói oldal nem ért egyet.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára természetesnek tartotta, hogy a nyugdíjrendszer összes problémája kerüljön az asztalra. A kormány azért hívta életre a Nyugdíj Kerekasztalt, hogy szakszerű javaslat szülessen, amit társadalmi vitában el lehet fogadni - mondta. Úgy vélekedett, hogy a foglalkoztatás bővítése szempontjából a legeredményesebb eszköz a nyugdíjtörvény 1997-es módosítása volt, a korhatár megemelése jelentősen javította az 50 év felettiek foglalkoztatását. Úgy fogalmazottt: "nem gondoltam volna, hogy a kormány a szakszervezetektől azért kap kritikát, mert megvédi a nyugdíjasokat a válság hatásaitól".
Forrás: MTI