Izgalmas dokumentumok jutottak a HírExtra birtokába. Ezekből kiderül, az MVM sem jobb, mint más állami szervezetek: egyik fő céljuk a közpénzek minél nagyobb mennyiségű lenyúlása.

A történet tavalyi. 2008. január 14-én az MVM 4,3 millió euró kölcsönt nyújtott a Horvátországban jegyzett Niker d.o.o. nevű cégnek. Ennek a hatalmas összegnek (kb. 1,3 milliárd forint) a célja a teljes MVM Csoport munkavállalói számára a színvonalas üdültetés biztosítása.

Nem is kell az embereknek

A Niker ezért le is foglalt egy teljes szállodát, a Hotel Bili Kament, a horvát tengerparton, Vodicében, nem rövid időre, 2032-ig!!! Erre kifizetett 3,5 millió eurót (kb. 1 milliárd forintot). Azonban éppen a nyári szezon beindulásakor, július 17-én úgy döntött, felmondja a szállodabérleti szerződést. Tette mindezt bérlői érdekmúlás okára hivatkozva.

Azzal indokolta tehát a milliárdos szerződés felmondását, hogy az MVM Csoport dolgozói mégsem kívánnak a horvátországi tengerparton nyaralni. Vagyis a közel kilencezer foglalkoztatott egyike sem szeretne megszállni egy a tengerparttól 30 méterre lévő szállodában, melynek szobáiban telefon, klímaberendezés, TV-készülék, szobai széf stb, szolgálná a kényelmet.

…és eltűnik a pénz

De lépjünk ezen tovább. A szerződést tehát a Niker, nyilván a megbízó MVM utasításának megfelelően felmondta, a 3,5 millió eurót a pedig szerette volna visszakapni. Ám hiába, természetesen. A cég – konkrétan a Jardan Investment Ltd. – mely a szállodát bérbe adta a Nikernek, nem teljesítette a 2009. január 19.-i határidőre a visszafizetést. Igaz, hogy nem a teljes összeg járna vissza, csak annak bizonyos költségekkel csökkentett része. Ám e költségek nagysága gyakorlatilag elhanyagolható.

A Niker ezután jelzálogot jegyeztetett be a szállodára, annak tulajdonosával a Flos d.d.-vel ( a d.d. részvénytársaságot takar) és a Flos tulajdonosával a Clydena Ltd-vel. Ám a Clydena nincs bejegyezve a Flos tulajdonosának, így az általa jegyzett jelzálog erősen megkérdőjelezhető.

A helyzet tehát a következő: az MVM 1,3 milliárd forintot ad a Nikernek, amiből a Niker 1 milliárdot látszólag hosszú távú szállodabérlésre költ, de szinte azon nyomban fel is bontja a szerződést. Előtte még a pénz átfolyik a Jadranhoz, majd még két erősen kérdéses hátterű céghez. A Niker bejegyeztet ugyan jelzálogot a hotelre, de ennek jogossága sem egészen tiszta (lásd: keretes írásunk), a pénzt pedig természetesen nem kapja vissza. éppen úgy, mint ahogy nincs nyoma a különbözetnek sem: 300 millió hibádzik a kölcsön összege és a bérleti díj összege között. Így a 1,3 milliárd adófizetői forint gyakorlatilag eltűnik valahol a cégek közti labirintusban. Ügyes.