Leverik a tévéket, mint vak a poharat

A tévé mellett egyre nagyobb teret hódít magának az internet, így könnyen előfordulhat, hogy a televízió új kihívóra talál. A növekvő internetfogyasztás a gazdaság átformálódását is eredményezi: a kereskedők egyre gyakrabban reklámozzák árucikkeiket a vil

Hol reklámoznak?

Erre a kérdésre a választ a nézettség adja meg. Azt már eddig is tudtuk, hogy a téve nézettségi mutatók az irányadóak a reklámozók számára. Magyarország egyébként egy 2003-as európai tévénézési kimutatás alapján az előkelő második helyet fogalja el a napi 274 percével, míg az utolsó helyen 178 perccel Szlovénia áll. Tehát bátran állíthatjuk, hogy Magyarországon európai viszonylatban sokat néznek tévét. A televízió a hazai piacon továbbra is egyeduralkodónak mondható, mely összefüggésben áll a társadalom digitális felkészültségével és az elszegényedés mértékével, azaz a fogyasztók a legolcsóbb műfajra fordítják idejüket. A tévénézési szokások az internet megjelenésével és az egyéb multimédiás rendszerek térhódításával nagyban megváltoztak. Mit jelent ez ránk nézve, új szokásaink milyen hatással vannak a gazdaságra?

Összecsúszva: tévé, internet, multimédia

A szórakozás digitális mennyországa vár bennünket otthonainkban: még sohasem volt annyi hálózatba kapcsolt eszköz a nappalinkban, mint manapság. Nem csoda, hogy többször is meggondoljuk, hogy elmenjünk-e moziba vagy, szórakozás képen válasszuk-e a hagyományos kulturális eszközöket.

A tévézés mellet, azt egyre inkább a háttérbe szorítva divatos irányzattá válik az online-videózás. Ezt webes tévének, úgynevezett „Free TV” műfajának nevezik. A Free TV ötlete két amerikai fiatalember fejéből pattant ki a YouTube alapításakor 2005-ben. Az ötlet azon alapult, hogy szerettek volna a képek mellett kisebb videókat is megosztani egymással és barátaikkal.

A 3-5 perces terjedelmű videófilmek küldözgetése nagy kiterjedésük miatt nehézkes volt és sokszor elakadt a levelezőrendszerek áteresztő kapacitásán. A YouTube huszonéves alapítói a probléma megoldásaként egy olyan rendszert fejlesztettek ki ahová a kisvideók pár perces feltöltés után publikálhatókká válhattak, így a videók küldözgetése helyett elegendő volt csupán a publikációs címet elküldeni. Mára a YouTube a nagy közönség számára is elérhetővé vált, ezzel mintegy utat nyitva az új videó megosztó oldalaknak. A YouTube első magyarországi követője a Videobomb volt.

Hol a kihívás?

Az internet feladta a leckét. Fiataloknak szóló internetes szappanoperák, távirányítóba integrált kurzorok, amatőr mobiltelefonos felvételek és még sorolhatnánk. Szabadság, gyorsaság, naprakészség, talán ezek a világháló legfőbb ismérvei. És mi lehetne gyorsabb és praktikusabb ez internetes vásárlásnál? Reklámozás és vásárlás egy helyen, igazi paradicsom a kereskedők számára.

A könyvet elmosta a tévé, a tévét vajon az internet fogja földbe döngölni? Nem tűnik el, csak átalakul. A jövő doboza az intertévé. A kihívás és a tét is nagy: a csaknem 70 éves múltra visszatekintő televíziózás jövője abban áll, hogy mennyire tudja kihasználni a világháló adta lehetőségeket és mintegy továbbfejlesztve őket, képes lesz-e versenyben maradni a média piacán.

Arra a kérdésre, hogy technikailag kivitelezhető lenne-e, hogy az internet élő adásokat is sugározzon, ezzel teljes mértékben átvéve a tévé szerepét, Baja Ferencet az informatikáért felelős kormánybiztost kérdeztük. A Miniszterelnöki Hivatal közleményében elmondta, hogy az Internet már ma is alkalmas "TV közvetítésre", hiszen a "streaming video" nevű eljárással valós időben (real time) lehetséges a műsorszóráshoz hasonló (broadcasting) szolgáltatást előállítani. Már ma is van példa arra – például konferenciák esetében –, hogy ugyanabban az időben az "interneten élőadásban közvetítenek", vagyis a beregisztrált nézők mozgóképes előadást láthatnak. A kérdés tehát inkább a minőség: az előbb említett megoldással nem lehet a kijelző teljes nagyságán élvezhető minőségű képet megjeleníteni. Az SDTV (kb. a mai földi sugárzású képátvitel minősége) minőségű képátvitelhez 8 mbps internet előfizetés szükséges, és a gerinchálózatok QoS (Quality of service) paraméterezhetősége és multicast üzemmódja szükséges, valamint megfelelő nagyságú gerinchálózati kapacitás.

A digitális képminőség (HDTV high definition TV) eléréséhez még nagyobb előfizetői sávszélességre (kb. 25 mbps) és természetesen az ügyfélszámmal arányosan nagyobb gerinchálózati kapacitásra van szükség.