Tarr Bélát magasztalják

"Először úgy tűnhet, mintha Tarr Béla legutóbbi filmje az eddigiek közül a legkonvencionálisabb lenne, de a magyar rendező valójában nem enyhített meg nem alkuvó világszemléletén" - e szavakkal köszönti Michael Brooke Tarr magyar-francia-német koprodukcióban készült alkotását a Brit Filmintézet filmművészeti folyóiratának napokban megjelent, januári keltezésű számában.

Michael Brooke üdvözli Tarr filmstílusát, amely a népszerű irányzatok felé mutató legkisebb engedményeket is elutasítja. A Sight&Sound kritikusa szerint ez az alkotói magatartás már önmagában ünneplésre ad okot. Brooke a tanulmányában arra is kitér, hogy Tarr filmjei a modern filmművészetet a legmeglepőbb nyitójelenetekkel gazdagították - ezt az utat A londoni férfi folytatja.
A rendezés mellett Brooke méltatja Fred Kelemen ezüstös fekete-fehér képeit, a világítás virtuozitását és a lélegzetelállító kompozíciókat.

A Londoni férfit 2005-ben kezdték forgatni és 2008 januárjában mutatták be Budapesten. A forgatókönyvet Georges Simenon azonos című novellájából

Krasznahorkai László és Tarr Béla írta. Az operatőr Tarr Béla berlini tanítványa, a magyar származású Fred Kelemen, a zenét a rendező korábbi filmjeinek komponistája, Víg Mihály szerezte.

Az angolul és franciául forgatott, fekete-fehér filmben a főszereplőt, a kikötői pályaudvaron dolgozó, elmagányosodott váltóőrt, aki egy gyilkosság szemtanúja lesz, Miroslav Krobot cseh színész-rendező, feleségét pedig a brit Tilda Swinton alakítja. Lányukat Bók Erika játssza, akit a közönség Tarr Béla Sátántangó (1994) című filmjében kislányként ismerhetett meg.