A Megyeházán megnyitották egy névtelenséget kérő festő miniatúráiból, táblaképeiből és az úgynevezett oltalmazó ikonokból nyitott állandó kiállítást, majd Demeter Zsófia, a megyei múzeumok igazgatója tartott előadást III. Béla és hitvese, Antiochiai Anna sírjának felleléséről.

A III. Béla Lovagrend, a Fejér Megyei Önkormányzat és a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága által rendezett állandó kiállítás megnyitásakor Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés elnöke emlékezett III. Béla királyra (1172-1196), s életművére.

Érdemeit sorolva emlékeztetett rá, hogy az uralkodó emelte a Szent Koronát és a palástot a magyar uralkodói attribútumok közé. Ő rakta le az írásbeliség alapjait Magyarországon. Országlása alatt keletkezett legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés, továbbá a legrégebbi magyar uralkodói jövedelem-összeírás, s a legrégebbi magyar történeti mű, a Gesta Hungarorum.

III. Béla használt először hazánkban saját címert, s veretett olyan pénzt, amelyen Szűz Mária-ábrázolás látható. Említésre méltó sikereket ért el a diplomáciában, a hadjáratokban is. Az emlékezés a hajdani koronázó-temetkező bazilika - ma Nemzeti Emlékhely - romterületén, a királyi pár végakarat szerinti nyughelyénél, csendes kegyeleti megemlékezéssel és koszorúzással folytatódott.

Az uralkodó és hitvese, Antiochiai Anna (1172-1184) királyné nyughelyét - amely a székesfehérvári királyi bazilikában eltemetett királyok sírja közül egyedüliként maradt meg fel nem bolygatott állapotban - 1848. december 12.-én, a városi kút ásása közben találták meg. A király és királyné földi maradványait őrző, vörös márványból készült koporsókat már a feltárás után Budapestre szállították, s ma is a Mátyás-templomban őrzik őket.

A székesfehérvári egykori koronázó, temetkező bazilikában eltemetett uralkodók sírjait feldúlták, kifosztották. A feltárások során előkerült csontmaradványokat egy antropológiai vizsgálat után a Nemzeti Emlékhelyen klimatizált osszáriumban - csontkamrában - őrzik.