Sikeres lehet egyáltalán a népegészségügy?

A népegészségügyi programok sikeréért szemléletváltásra, a minisztériumok jobb együttműködésére és az egyéni felelősség hatékonyabb tudatosítására van szükség - derült ki a Parlamentben csütörtökön rendezett nyílt napon.

Az Ötéves a népegészségügyi program címmel megrendezett fórumon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszédében az egyéni felelősségvállalást és a példamutatást emelte ki.
A választás lehetősége, hogy egészségesebben éljen, mindenki számára adott - mondta a házelnök, aki örömét fejezte ki, hogy a politikai erők között konszenzus van a népegészségügy kérdésében.

Felhívta a törvényhozókat, hogy az egyes törvények előkészítésénél legyenek figyelemmel azok egészségügyi hatásaira.Falus Ferenc országos tiszti főorvos azt mondta, a szakpolitikai döntések előtt mindenképpen egészséghatás- és költséghatékonyság-vizsgálatot kellene végezni. Beszélt arról is, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az elmúlt években több szűrési programot indított, köztük a méhnyakrák, az emlő- vagy a szájüregi daganatok és kísérleti jelleggel a vastagbélrák szűrésére.

Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum professzora előadásában arra mutatott rá, hogy a lakosság egészségi állapotát döntő mértékben meghatározza az ország gazdasági helyzete, ugyanakkor a lakosság állapota is befolyásolja az ország gazdasági teljesítőképességét. Hozzátette: Magyarországon a gazdasági mutatók alapján elvárható szintnél rosszabb a lakosság egészségi állapota. Egy kimutatást említve kiemelte: a várható élettartam egy évvel való meghosszabbítása a GDP 4 százalékos növekedését eredményezi.

A szakember aggasztónak nevezte azt is, hogy 1981 óta folyamatosan fogy Magyarország népessége, 30-40 ezerrel évente. A férfiak esetében a halálozási okok között a szív- és érrendszeri betegségek állnak az első helyen, ezeket követik a daganatos megbetegedések, a nőknél messze a daganatos megbetegedések vezetnek a halálokok között. Az elmúlt néhány évben javultak ezek a mutatók, azonban kérdés, hogy ez így marad-e - mondta. "Ez a csökkenő trend nem tölthet el bennünket elégedettséggel" - tette hozzá, hiszen az életmóddal összefüggő (dohányzás, alkoholfogyasztás, kevés mozgás) betegségek szedik leginkább áldozataikat.

Ádány Róza kitért az országon belüli megbetegedési és halálozási mutatók különbözőségére is. Mint mondta, a negatív rekordot Szabolcs-Szatmár-Bereg tartja, és még a megyén belül is eltérés van a két mutató között. Példaként Nyíregyházát említette, ahol az életkilátások sokkal jobba; ahogy csökken a településméret megyén belül, úgy romlik a halálozási mutató. Felhívta a figyelmet arra, hogy aggasztóak a roma telepeken élők és általában a roma lakosság egészségi mutatóira. A roma férfiak 75 százaléka, a nők 66 százaléka dohányzik, de foglalkozni kell az alkoholfogyasztásukkal is - mondta.

Ádány Róza szerint az egészségnevelést össztársadalmi alapokra kell helyezni, professzionális szakembergárdára és költséghatékony népegészségügyi programra van szükség.
Székely Tamás egészségügyi miniszter felszólalásában szemléletváltást szorgalmazott a népegészségügyben, hangsúlyozva, szorosabbra kell fűzni a tárcák együttműködését.

Elmondta: egészségmagatartást befolyásoló programok támogatására 2008 és 2010 között 18 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, amelyből 4 milliárd forintot a leghátrányosabb kistérségekben használnak fel. A társadalmi megújulási operatív programra 2007-2013 között 62,8 milliárd forint többletforrást lesz a népegészségügyi célok támogatására, ezen belül a szűrőprogramok országos kommunikációjára 900 millió forint.

A felhasználható pénzek felhasználásának célja a várható élettartam és az egészségesen eltöltött évek számának emelése - tette hozzá a tárcavezető.Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára is a tárcák együttműködésének fontosságát emelte ki. Mint mondta, a népegészségügyi programok, az egészséges életmódra nevelő, egészségfejlesztő tananyagok már megjelentek az oktatásban, beépültek a közoktatási tananyagba, azonban "a valóságban nem ennyire megnyugtató a kép". Megjegyezte: ahhoz, hogy érdemi változásokat érhessünk el, évtizedek kellene. A legfontosabbnak az egészségfejlesztésben részt vevő intézmények, az ezzel foglalkozó pedagógusok konkrét támogatását nevezte.
Forrás: MTI