Ki lő ki először?

Sokakban már felmerült a gyanú, hogy újra visszafelé haladunk a hidegháborús időkbe, ami nem meglepő, ha az Egyesült Államok és Oroszország rakétatelepítési törekvéseit vesszük alapul. Az USA Lengyelországba és Csehországba tervez, az oroszok pedig Kaliny

Kubai Rakétaválság
1962-ben amerikai kémrepülőgépek felfedeztek szovjet rakétakilövő-állásokat, amelyek atomrakétákat fogadtak volna. Ebben a feszült helyzetben a két nagyhatalom tárgyalásokat kezdett, mivel a III. világháború fenyegető réme volt mindenki előtt. Egy esetleges atomháború talán az emberiség létét is veszélybe sodorta volna. John Fitzgerald Kennedy és a szovjet pártfőtitkár, Hruscsov végül kölcsönös engedményeket téve egymásnak, megegyeztek a rakéták leszereléséről egyik fél részéről Kubában, másik fél részéről Törökországban.
Forrás: Wikipedia
A régi „szép” időkben, amikor még Amerika és a Szovjetunió egymással versengtek, hogy kinek van több és nagyobb, akkor volt szokása a két nagyhatalomnak az egymásra licitálás, pl. a másikra irányított rakéták számában. Aztán a szovjetek szépen bebukták az egész versenyt, és a már ismert módon fel is oszlatták magukat.

Mindezek és jó pár év után az USA újfent rakétatelepítésre adta a fejét, méghozzá Európában, pontosabban Lengyel- és Csehország területére szánják az újabb fegyverarzenált. Eredetileg ezek a rakéták kizárólag védelmi rendszerek lennének, és a hivatalos indoklás szerint a „gonosz tengelyén” heverő államoktól (leginkább Irántól és Észak-Koreától) védené Európát. Mindennek ellenére Moszkva magára vette a dolgot, sőt kimondottan megsértődött Amerikára és a NATO-ra, ugyanis azok már túl közel merészkedtek az orosz határokhoz. Ráadásul külön bántónak érezhették, hogy az USA régi szovjet „felségterületekre” tévedt, Kelet-Európában.

Lesz rakétapajzs? Nem lesz rakétapajzs?

A tárgyalások az USA és Lengyelország között már egy jó évvel ezelőtt kezdődtek tíz darab elfogórakéta telepítéséről, melyeket valamikor 2011 és 2013 között terveztek üzembe helyezni. A lengyelek kapva kaptak az alkalmon, és cserébe a hazai légierő fejlesztését kérték az amerikaiaktól, amire a Bush-kormány rá is bólintott. Közben a csehekkel is sikerült megállapodást kötnie Amerikának az oda telepítendő radarokról és a hozzá tartozó katonai személyzetről. Tehát minden összejött a védelmi rendszer megvalósításához.

Azonban két dolog is történt, ami megakaszthatja a rakétapajzs kelet-európába való telepítését. Az egyik a már fent említett orosz berágás, a másik pedig Barack Obama megválasztása. Az új elnök érkezése miatt az egész rakétatelepítési folyamat könnyen lendületét vesztheti. Bizonyos elemzések szerint az első elnöki ciklus végéig biztosan nem lesz belőle semmi. Erre enged utalni a hétvégén lefolytatott Obama-Kaczynski telefonbeszélgetés kapcsán kialakult félreértés is. A lengyel elnök ugyanis azt állította, miután beszélt Obamával, hogy a frissen választott amerikai elnök ígéretet tett a rakétapajzs kiépítésének folytatására, míg Obama ideiglenes stábja szerint szó se volt ilyenfajta ígéretről.

Jönnek az oroszok

Oroszországnak tehát nem igazán van ínyére az egész rakétapajzs mizéria. Moszkva azt állítja, hogy a rakétákkal igazából nem a messzi Irántól és a valóban távoli Észak-Koreától kívánják megóvni az európai kontinenst, hanem egyenesen Oroszországnak címezték azokat. Az oroszoknak már amúgy is a begyében volt az egész NATO, főleg miután hajlandóságot mutatott Ukrajna és Grúzia esetleges csatlakoztatására a szervezethez. És úgy tűnik, hogy minél közelebb kerül a NATO Moszkvához, annál dühösebb lesz az orosz vezetés.

Moszkva nem is hagyta annyiban a dolgot és bejelentette, hogy szintén rakétákat kíván telepíteni, méghozzá Kalinyingrádba. Az oroszok azonban szívesen lemondanának a rakétakilövő rendszer megépítéséről, ha Amerika is eláll a rakétapajzs terveinek megvalósításától. Az EU képviselői minderről úgy vélekednek, hogy az a lengyelek és a csehek dolga, milyen rakétákat telepítenek a saját országukba. Amúgy az Unió azon az állásponton van, hogy „van idő még egyszer mérlegelni a reális veszélyek mértékét”, és ez után lehet dönteni kinek és milyen rakétarendszerre van valóban szüksége.

Ha mindez még nem lett volna elég, akkor felröppentek olyan hírek is, miszerint az oroszok visszatérnének régi nagy „sikereik” színterére, Kubába. Moszkva szerint ugyanis, ha Európa veszélyben van, akkor Kuba is, éppen ezért sürgősen egy rakétapajzsra lenne szüksége. Bár Kuba valószínűleg vevő lett volna egy ilyen remek kis védelmi rendszerre, azonban ebből a tervből feltehetően semmi sem lesz. Legalább is Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozata alapján, mivel egyértelműen cáfolta, hogy ilyen jellegű tervekről tárgyalt volna kubai kollégájával.

Irán mindent megtesz

Hogy van-e valós alapja az amerikaiak által vizionált fenyegetésnek, miszerint Irán vagy Észak-Korea rakétákkal fogja lövöldözni Európát, az még kétséges, viszont a legfrissebb híradások szerint Irán egy újfajta rakétát tesztelt a napokban. A legújabb Szadzsil típusú föld-föld rakéta állítólag a legkorszerűbb technológiával készült, hatótávolsága 2000 kilométer körül van, ami annyit jelent, hogy akár Magyarországot is kilőhetik, ha kedvük szottyan ilyesmire. Az elméleti fenyegetettség tehát létezik, a kérdés csak az: miért is támadná meg Irán Európát?