Az egyház kihívásai

A zsidó és a katolikus vallás komoly kihívásokkal néz szembe a szekularizált társadalomban, mert a vallási értékek ma már nem mindenki számára elfogadottak - írta közleményében csütörtökön a Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága (ILC).

Az ILC, amely múlt vasárnaptól szerdáig, budapesti huszadik találkozóján, a vallás társadalomban betöltött szerepéről és a zsidó-katolikus kapcsolatok kelet-európai helyzetéről tárgyalt, megállapította: minden társadalomnak tisztelnie és védelmeznie kell az emberi méltóságot és az emberi jogokat.

A vallási szervezet elismerte a képviseleti demokrácia pozitív értékeit, ugyanakkor hangsúlyozta az állam felelősségét a közösségek védelmezésében a szélsőségekkel szemben, "beleértve az érzéketlenséget a vallási és erkölcsi hagyományok értékei iránt". A bizottság vallási vezetői ezért "arra hívják a két vallás követőit, hogy vállaljanak szerepet a tisztelet és a közös egyetértés előmozdításában".

Mint írták, a katolikusoknak és zsidóknak egyaránt erkölcsi kötelezettségük demonstrálni a vallásos felelősséget a táradalomért, és a jövő generációját a vallásos értékekre oktatni. "Ez különösen fontos a mai időkben, amikor idegengyűlölő, rasszista és antiszemita megnyilvánulások jelennek meg Közép-Kelet-Európa különböző részein" - tették hozzá.

Az ILC, amely a Szentszék Zsidósággal való Kapcsolatokért Felelős Bizottságának és a Vallásközi Kapcsolatok Zsidó Nemzetközi Szervezetének (IJCIC) 1970-ben alapított közös fóruma, elítélte a vallásilag motivált erőszakot, így a keresztények elleni kirohanásokat Indiában és Irakban, valamint a Közel-Keleten megjelenő antiszemita megnyilvánulásokat.

A szervezet a dokumentumban leszögezte: a jelenlegi gazdasági válságért nem okolható egyetlen vallási, gazdasági, társadalmi vagy nemzetiségi csoport sem. Az ILC tagjai aggodalmukat fejezték ki a szegények iránt, akik "a legtöbbet szenvedik el a gazdasági környezet drámai változása miatt".
A közlemény arról is tájékoztatott, hogy a szervezet történetében először vett részt katolikus és zsidó fiatalok egy-egy csoportja - akik már az ILC találkozó előtt néhány nappal megkezdték munkájukat - a rendezvényen teljes jogú delegáltként.

A közlemény említésre méltóknak nevezte azokat a kezdeményezéseket, amelyek az IJCIC és a Szentszék ortodox keresztény partnereit, valamint a marokkói muszlim liga tudósain keresztül az iszlám képviselőit is bevonná a közös munkába.

Az ILC-konferencia első napján Vallás a civil társadalomban címmel előadást tartott Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, aki mindkét közösség kommunizmus alatti működéséről, a létezésért folytatott küzdelemről beszélt. Theodore McCarrick bíboros, Washington örökös érseke a társadalomban jelen lévő vallásos intézmények előnyeiről szólt.

A második nap középpontjában a kelet-európai zsidó-katolikus kapcsolatok helyzete állt. A lengyel zsidó író, filozófus és publicista Stanislaw Krajewski zsidók és katolikusok szociológiai összefüggéseiről beszélt Közép-Kelet Európában, majd Schanda Balázs professzor átfogó képet adott arról a jogrendszerről, amelyben ezek működnek. Schőner Alfréd rabbi, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora a magyarországi zsidóságról tartott előadást.
A konferencia utolsó napján munkacsoportok keretében a közös feladatokról esett szó, oktatási kérdésekről és a katolikus-zsidó kapcsolatok új vezetői generációjának felkészítéséről folytattak megbeszéléseket.
Forrás: MTI