Eltérő egészségügyi adatok
Jelentősek az eltérések az ország különböző területein, illetve társadalmi csoportjaiban élők egészségi állapotában; a zalaszentgróti kistérségben például kétszer nagyobb a halandósági kockázat, mint a veszprémiben, de ez a mutató sok tekintetben Budapest
Az eltérések egy részét biológiai tényezők, más részét társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. Az egyéni tényezők elsődlegesek a lakóhelyi környezethez, de még az egészségügyi ellátás színvonalához képest is. A lakosság egészségi állapota csakis az egyenlőtlenségek csökkentésével egyidejűleg javítható - derül ki az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. tanulmányából.
A megyéket és a fővárost összehasonlítva a keringési halálozás kockázata Békésben, a daganatos halálozásé pedig a fővárosban a legnagyobb.
A betegségek kialakulása nagyban függ az iskolai végzettségtől is. Az alapfokú végzettségűek kockázata 1,6-szer nagyobb, mint a felsőfokúaké. A nem dolgozók hátránya 1,8-szeres, a nagyon rossz anyagi helyzetben lévőké pedig 1,9-szeres volt.
Azoknál, akik nehéz helyzetükben családra, barátokra nem számíthatnak, az egészség megromlásának kockázata csaknem másfélszeres volt azokhoz képest, akiknek van segítségük a közvetlen környezetükben.
"A lakóhelyi környezet hatása - beleértve az egészségügyi ellátás színvonalát is - nagyrészt az egyéni tényezőkön keresztül jut érvényre, a környezet közvetlen hatásának jelentősége másodlagosnak bizonyult" - olvasható az Egészségbiztosítás Felügyelet sajtóanyagában.
Forrás: MTI