Díszfények japánból az Erzsébet hídra

Jövőre, részben japán támogatással, díszvilágítást kaphat az Erzsébet híd - tudta meg az MTI fővárosi politikusoktól; a város vezetői hétfőn tárgyalnak erről.

Előterjesztésében - mint fővárosi képviselők elmondták - Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes felidézi azt, hogy jövőre lesz az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közti kapcsolatok felvételének 140., illetve a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója. Ezt Japán egyebek közt az Erzsébet híd díszvilágításának - a fővárosi önkormányzattal közös - kiépítésével szeretné megünnepelni. A budapesti Duna-hidak közül csak a Lánchídnak van díszvilágítása, a Szabadság hídon és a Margit hídon a rekonstrukció során tervezik kiépíteni.
A főpolgármester-helyettes javaslata szerint az Erzsébet híd díszvilágítása a két ország barátságát szimbolizálná. Isii Motoko tavalyi tervváltozatait a Lisys Zrt. önkéntes felajánlással további látványtervekkel egészítette ki. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által jóváhagyott díszvilágítás komplex költsége 250 millió forint, ebből 120 milliónyit áll a japán fél.

A fővárosi önkormányzatra eső 130 millió forint beruházási forrást 2009 januárjára, a közbeszerzés kiírásakor biztosítani kellene ahhoz, hogy a díszvilágítás októberre, az évfordulós ünnepségekre elkészüljön. A főpolgármesteri hivatal közbeszerzési szabályzata szerint közbeszerzési eljárás csak a szükséges pénzügyi forrás birtokában indítható - jegyzi meg a főpolgármester-helyettes előterjesztésében. Hozzáteszi azonban, hogy a közbeszerzési törvény ugyanakkor nem mondja ki azt, hogy csak akkor indítható a közbeszerzés, ha az ajánlatkérő rendelkezik a szükséges forrással vagy biztosítékkal arra, hogy a teljesítés időpontjában meglesz ez a pénz.

Egyes fővárosi politikusok szerint viszont Hagyó Miklós érvelése jogilag nem megalapozott, az általa jelzett hivatkozás ugyanis nem a törvény adott paragrafusából, hanem annak indokolásából származik. A jogalkotó álláspontja szerint a központi költségvetési szervek kötelezettségvállalását ugyanis nem a közbeszerzési törvény, hanem az államháztartási törvény szabályozza - érveltek. E szerint pedig az államháztartás körébe tartozó szervezetnek a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítania kell a szükséges forrásokat. Így, ha a város vezetői elfogadják a főpolgármester-helyettes álláspontját, akkor az államháztartási törvényt sértő döntést hoznak - jegyezték meg.
Forrás: MTI