Nagyok a bajok a felsőoktatásban

A felsőoktatásban jelentkező problémák hatványozottan érintik a vidéki intézményeket, ugyanakkor a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) vezetése sem tartja hosszú távú megoldásnak, hogy a városi és a megyei önkormányzat pótolja ki a BGF Salgótarjáni Intézet

Sándorné Kriszt Éva annak kapcsán írt levelet, hogy Salgótarján képviselői a legutóbbi közgyűlésen tárgyalták a salgótarjáni főiskola stratégiai tervét. A Szalai Erika gazdasági és Simon Tibor oktatási bizottsági elnök által jegyzett előterjesztés számos kritikát fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban.

A stratégia elkészítését azért kérte a közgyűlés, mert a főiskolán a salgótarjáni és a Nógrád megyei önkormányzat közös anyagi támogatásával indulhatott első évfolyam szeptemberben.

A BGF szenátusa ugyanis csak 150 fős létszámmal engedélyezte volna az indítást, majd hozzájárult, hogy a hiányzó 86 millió forintot - 3,5 évig - a két önkormányzat biztosítsa.

A rektor azt írta: a felsőoktatási rendszer, a felvételi eljárásrend átalakítása, a szakonként egységes követelmények meghatározása átmeneti problémákat generált, melyek hatványozottan érintik a vidéki felsőoktatást, ez alól a BGF Salgótarjáni Intézete sem képez kivételt.

Kitért arra is: a régió és a megye kedvezőtlen gazdasági helyzete ráadásul ahhoz vezetett, hogy jelentősen csökkent a salgótarjáni intézet iránti érdeklődés, miközben maguk a salgótarjáni fiatalok is egyre intenzívebben érdeklődnek a budapesti intézmények iránt.

Sándorné Kriszt Éva megfontolandónak nevezi, hogy "érdemes-e ugyanazt a struktúrát egymástól 160 kilométerre továbbra is fenntartani, illetve ilyen nagy rendszert működtetni. A BGF képzéseinek egyszerű duplikálása racionális és gazdaságossági okokból nem megoldás."

Előrelépésnek a képzési kínálat átalakítását nevezi, hozzátéve: a BGF vezetése nem szab gátat a kínálat bővítésének, de ezt egyelőre csak az üzleti képzésben tudja megtenni, mert erre szólnak akkreditációs jogosítványai.
Forrás: MTI