Gyilkosság áldozata lett az utolsó előtti császár

Kuang-hszüt, aki a "száznapos reform" néven ismert 1898-as közigazgatási és modernizálási kísérlet révén ismert, nagynénje, a tényleges hatalmat 1860 óta gyakorló Ce-hszi (Cixi) anyakirályné állította félre. A fiatal császár haláláig háziőrizetben élt.

Az Atomenergia Hivatal és a pekingi rendőrség bűnügyi laboratóriuma modern vizsgálati módszereknek vetette alá a 37 éves korában elhunyt uralkodó maradványait: a főváros nyugati részén található sírban fellelt hajban, csontokban és ruházatban megnövekedett arzénszintet regisztráltak. A Kuang-hszü halálakor kiállított hivatalos iratok természetes halálról szólnak.

A vizsgálatról dokumentumfilmet készített a televízió, amely november 14-én, a császár halálának 100. évfordulóján kerül adásba.

Az uralkodó japán mintára modernizálni akarta az országot - amelyre a nyugati hatalmak fenték a fogukat -, és alkotmányos monarchiát kívánt megvalósítani. Meghiúsult reformkísérletének évétől, 1898-tól tartotta háziőrizetben a konzervatívok élén álló Ce-hszi.

Noha a most publikált írásokban nem nevezik meg a feltételezett gyilkost, egyes kutatók a császár halálát követő napon elhunyt Ce-hszit vagy kegyeltjét, az eunuchok vezérét, Li Lian-jinget (Li Lianying) említik mint lehetséges elkövetőt.

Kuang-hszüt a Bernardo Bertolucci filmjéből is ismert Pu Ji (Pu Yi) követte a trónon, aki hivatalosan 1908-tól 1924-ig uralkodott, azonban a tényleges hatalmat valójában már 1911-ben elveszítette.