Debrecent válságba vitték?

Sokan példának tartják Debrecent, és biztos vannak irigyei is. A debreceni SZDSZ szerint azonban a város vészesen el van adósodva, Kósa Lajos rossz munkát végez. A polgármesteri hivatal cáfol. Ki hazudik?

Debrecen a Fidesz egyik fellegvára. Kósa Lajos éppen tíz éve polgármester, azóta a város erőteljes fejlődésnek indult. Sok vidéki polgármester példamutatónak tartja, amit a cívis város vezetése végez. AZ SZDSZ azonban csütörtöki sajtótájékoztatóján arra próbált rávilágítani, mindezt milyen áron érte el a Fideszes többség. A liberális párt debreceni vezetői szerint Kósa az adósság városát csinálta Debrecenből.

Gadus István, az SZDSZ hajdú-bihari elnöke és Kovács László, az SZDSZ volt debreceni polgármesterjelöltje állítja, tíz éve Debrecen még kiegyensúlyozott költségvetéssel bírt. Ám úgy látják, mára végletesen eladósodott. Állításuk szerint a város 35 milliárd forintos adóság állománnyal rendelkezik. Gadus számításai szerint a költségvetés főösszege 55 milliárd forint a forgalomképes vagyon pedig 20 milliárd.

A Hírextra megkeresésére a debreceni polgármesteri hivatal mindezt cáfolta. Közölték, 1998-ban - az MSZP-SzDSz-es városvezetés leköszönése után – a város egyáltalán nem volt kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben, sőt, a fizetésképtelenség határán állt. Ők úgy látják, éppen Kósa Lajos irányításával sikerült Debrecen gazdasági helyzetét stabilizálni, majd növekvő gazdasági pályára állítani.

Pénzügyi háború

Kósa Lajos
1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja. 1990 óta országgyűlési képviselő. Az 1998. októberi 18-i önkormányzati választásokon Debrecen megyei jogú város polgármestere. 2001 tavaszán elnyerte az Év polgármestere címet. 1998. szeptembertől 2002. májusig frakcióvezető-helyettes, a számvevőszéki bizottság elnöke. A 2002. áprilisi országgyűlési választásokon az első fordulóban megvédte debreceni mandátumát. Október 20-án másodszor is Debrecen polgármesterévé választották.
A Fidesz frakció állítása szerint a város vagyona az 1998-as állapotokhoz képest több mint 60 milliárd forinttal nőtt 283,9 milliárd forintra. Az önkormányzati vállalati vagyon értéke ebből meghaladja a 100 milliárdot. Az SZDSZ-es állításokkal szemben ők az önkormányzat adósságállományát nekünk 13,6 milliárdban adták meg. Az 59 milliárd forintos költségvetési főösszeghez viszonyítva az adósságráta 23,18 százalék, míg a teljes önkormányzati vagyonhoz viszonyítva 4,8 százalék.

A jelenlegi városvezetés kitért arra is, hogy 1998-ban az MSZP-SZDSZ- városvezetés 18 milliárd forintos költségvetési főösszeg mellett 2,8 milliárd forint adósságállományt hagyott hátra, úgy hogy a város 20 ezret meghaladó lakásállományából közel 15 ezer lakást értékesített.

Az adósságállomány növekedésére a Fidesz szerint az MSZP-SZDSZ kormány hivatalba lépését követően az önkormányzatok finanszírozásának 2003-as megváltozása miatt került sor, addig változatlan volt. 10 év alatt számításaik alapján 11 milliárd forinttal nőtt a város adósságállománya és több mint 60 milliárd forinttal nőtt a vagyona.

Mint mondják, átszervezték a város vállalkozói vagyonát, amely korábban veszteséget termelt ezt a város költségvetésének kellett finanszírozni. Most ezen vállalkozói vagyon átlagos éves adózás előtti eredménye 1,5 milliárd forint. A polgármesteri hivatal adataiból kiderül, hogy a Vagyonkezelő Zrt. 21 milliárd forint nettó éves árbevétel és 100 milliárd forintot meghaladó vállalati érték mellett 12 milliárd forint adósságállománnyal rendelkezik.

Akkor most mi van?

Ahogy Budapesten
A debreceni helyzet nagyon hasonlít a Budapesti városvezetés gyakorlatához. Csak ott fordított előjellel. Igaz, Demszky Gábor elismeri ugyan, hogy a város nehéz anyagi helyzetben van, de alapvetően mindent rendben van szerinte. Tarlós István a Fidesz frakcióvezetője viszont teljes városhalált víziónál a főváros gazdasági helyzetére tekintve.
Hogy pénzügyekben ki hazudik, nem sikerült rájönnünk. De az látható, hogy a két fél számadatai még köszönőviszonyban sincsenek egymással. Valami tehát biztos nincs rendben. Ha csak a tényekből kell kiinduljunk látható, hogy Debrecen az utóbbi évtizedben rengeteget fejlődött csarnokok épültek, világsztárokat lát vendégül színpadain, és végre a világhírű kiállítások sem csupán a fővárosba jutnak el.

Ehhez biztosan komoly pénzekre volt szükség. Hogy ezt honnan teremtette elő a polgármester csak sejteni lehet: hitelből. A hitel azonban csak akkor rossz dolog, ha nem térül meg. Hogy így lesz-e, egyelőre nem lehet megállapítani. A politikai futamokat persze le kell játszani előre is, hátha bejön. A számokkal dobálózni viszont nem szerencsés, mert előbb-utóbb kiderül ki beszélt mellé.

Volt-nincs demokrácia

A két SZDSZ-es politikus szerint az elmúlt tíz évben Kósa „sikeresen felszámolta Debrecenben a demokrácia alapjait, a partvonalon kívülre szorította az ellenzéket, és ma Debrecen lakói nem kaphatnak valós képet városuk helyzetéről.”

Erre reagálva a fideszes városvezetés felemlítette, hogy a liberális kormányzás alatt – 2006 őszén egy demokratikus országban megengedhetetlen módon - ártatlan emberek százait verték meg és vettek őrizetbe Budapest utcáin. Hozzáteszik: „demokrácia hiányáról és a gazdasági problémák elfedéséről beszélnek, amikor a két évvel ezelőtti „dübörgő gazdaság” hazugságkampányuk és az e mögötti kormányzati teljesítmény ma Magyarország gazdasági problémájának alapvető oka.”

Majd leszögezik, hogy Debrecenben kétség sem férhet az önkormányzati intézmények demokratikus működéséhez: az ellenzék képviselői ugyanolyan jogokat gyakorolnak, mint a többségi frakció tagjai.

Narancsszínű pénzek

Fidesz reakció
Az SZDSZ politikusai bizonyára nehezen tudják feldolgozni, hogy pártjuk - a nagy rendszerváltó pártból - 18 év alatt a mai magyar politika törpepártjává zsugorodott, mind országosan, mind Debrecenben. Érthető ezért, hogy a valóságtól távol álló, „szenzációsnak” tűnő kijelentésekkel igyekeznek magukra felhívni a közvélemény figyelmét. Ebbe a sorba tartozik Kósa Lajos Debrecen polgármesterének elmúlt 10 éves tevékenységét értékelő sajtótájékoztatójuk is.
Az SZDSZ-es politikusok kifogásolták azt is, hogy "hatalmas Fidesz-klientúra épült ki a városban. A fideszes képviselők családtagjai, rokonai kerülnek hivatali, intézményi pozíciókba szemérmetlenül. A városvezetés körül olyan cégháló szövődött, amely a város beruházásainál jelenik meg és ellenőrizhetetlenül élnek meg közpénzekből".

Erre a nem kívánt reagálni a városvezetés, ám megjegyezhetjük, nem lepődnénk meg, ha így lenne. Ahogy így van ez minden önkormányzatnál. Tisztában van mindenki a politikai kulturálatlanságnak azzal a fokával, hogy nem annak ad a város megbízást, aki a legolcsóbb, vagy legjobban ért hozzá, hanem aki haver vagy rokon. Ebben az országban sajnos mindenki ezt teszi.

Hiba a nemzeti-keresztény hagyomány?

Kovács László hibának tekinti azt is, hogy az elmúlt 10 évben leplezetlenül a múlt század keresztény nemzeti hagyományait éleszti újra. "A Wass Albert-kultusz, Tisza István dicsőítése, az Őrváros szerep hangsúlyozása kirekeszti a város lakóinak jórészét, és az őket képviselő politikai erőkkel semmilyen párbeszédet nem hajlandóak folytatni" -mondta.

A városvezetés erre sem reagált érdemben. Mi viszont feltehetjük a kérdést: mi a baja a nemzeti vagy a keresztény hagyományokkal a liberális politikusoknak? Melyik a gond? Egy liberális gondolkodónak mindenre nyitottnak kell lennie: a keresztényre is és a nemzetire is. Mivel Magyarországon élünk ez a kijelentés érthetetlen.

Kósa Lajos munkásságát biztosan sokat fogjuk még cincálgatni. Mint az ellenzék egyik legismertebb – és legnépszerűbb – politikusa természetes, hogy kereszttűzben áll. Tevékenységének eredményeit majd újabb tíz év múlva érdemes és lehet valóban megítélni.