20 éve kezdődött a rendszerváltás

Húsz éve annak, hogy a szovjet érdekszférába tartozó közép- és kelet-európai országokban többéves érlelődés, bomlás után visszafordíthatatlan változások indultak meg. Átalakultak a térség szocialista államainak gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai



JUGOSZLÁVIA: SZÉTESŐBEN

1988. november 1. - A jugoszláv kormány különbizottsága kidolgozta a májusban meghirdetett új, radikális gazdasági reform alapelveit. A koncepció abból indult ki, hogy a gazdaság alapvető tényezője a vállalat, amely teljesen önállóan határozza meg üzleti és fejlesztési politikáját, saját szervezési és kapcsolatteremtési rendszerét. A dokumentum rögzítette a különféle tulajdonformák egyenrangúságát.

1988. november 6. - Szerbiai lapok élesen bírálták a szlovén tagköztársaság elnökét az Egyesült Államokban tett magánjellegű látogatása során elhangzott kijelentései miatt. Janez Stanovnik Washingtonban az amerikai Nemzeti Sajtóklubban a lapok szerint többek közt azt mondta, hogy az infláció és a szerb nacionalizmus miatt megszaporodott és elfajult tüntetések már egy hónapja a polgárháború veszélyével fenyegetnek a decentralizált Jugoszláviában. November 17-én a jugoszláv államelnökség közleménye úgy foglalt állást, hogy Stanovnik Washingtonban számos elfogadhatatlan, káros politikai következményekkel járó kijelentést tett Jugoszlávia belső helyzetéről, a szerb tagköztársaság politikai vezető testületeiről, egyes legmagasabb szintű tisztségviselőiről.

1988. november 10. - A jugoszláv fővárosban sztrájkba lépett a "Beograd" gyapjúipari kombinát 1800 dolgozója.

1988. november 14. - A Vajdasági Kommunisták Szövetsége tartományi bizottságának 11 tagú elnöksége újvidéki ülésén több jelölt közül, titkos szavazással, szótöbbséggel Bosko Kovacevicet választotta meg elnökévé.

1988. november 17. - A Koszovói Kommunisták Szövetsége tartományi bizottsága "a koszovói válság elhúzódásáért, az albán nacionalisták és szeparatisták aknamunkáiért, a szerbek és crnagorácok elköltözésének folytatódásáért" a koszovói pártelnökséget tette felelőssé. Az ülésen a 13 tagú elnökség 7 tagja lemondott. Az ülés alatt több tízezer albán nemzetiségű tüntető vonult Pristina utcáin "Nem adjuk Azem Vllasit" jelszóval, éltették Titót, a JKSZ KB-t és az ország 1974-es alkotmányát, s sztrájkba léptek a Sztari Trg-i cink- és ólombányászok is.

1988. november 17. - A Borbában megjelent cikkében Alekszandr Grlicskov, a jugoszláv szocializmus egyik teoretikusa a többpártrendszer szükségességét hangsúlyozta: "Ha hű marad az egypárti modellhez, akkor a szocializmus vissza fog térni klasszikus pozícióihoz, az etatikus és dogmatikus eszközökhöz, és a létében kikezdett reform zátonyra fog futni".

1988. november 19. - Jugoszlávia történetének legnagyobb népgyűlése zajlott le Belgrádban. A koszovói szerbekkel és crnagorácokkal vállalt szolidaritás jegyében rendezett tömegmegmozduláson 800 ezren vettek részt. A hatalmas tömeg hosszan ünnepelte Slobodan Milosevicet, a Szerbiai Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnökét, aki kijelentette: Koszovó a szerb nép bölcsője és Szerbia területe marad, amelyet minden albán nemzetiségű, becsületes jugoszláv állampolgár a saját földjének érezhet. A tömeg harsogta: "Koszovót nem adjuk".

1988. november 21. - Slobodan Milosevic a Szerbiai Kommunisták Szövetsége rendkívüli értekezletén hangoztatta, hogy a szerbiai politikai viszonyok stabilizálása szempontjából alapvető fontosságú az a javasolt alkotmánymódosítás, amely Szerbia teljes fennhatósága alá vonná a két autonóm tartományt, Koszovót és a Vajdaságot. Kijelentette, hogy az "egységes Szerbiát" megteremtő alkotmány semmiképp sem fenyegeti a tartományok autonómiáját, és elhárította azokat a vádakat, melyek szerint "nagy Szerbia" megteremtésére törekedne.

1988. november 22. - Az Európai Gazdasági Közösség és Jugoszlávia között rendszeres politikai párbeszéd kezdődött.

1988. november 23. - A jugoszláv államelnökség betiltotta a tömegmegmozdulásokat Koszovóban, de a rend csak a karhatalmi erők közbelépésére állt helyre 24-én.

1988. november 25. - A Macedóniai Kommunisták Szövetsége KB felmentette KB-tagsága alól Lazar Mojsovot, a jugoszláv államelnökség volt elnökét. 26-án a JKSZ KB októberi döntése alapján megvált KB-tagságától három szlovéniai és öt macedóniai vezető, köztük Stane Dolanc, a jugoszláv államelnökség alelnöke, Janez Zemljaric, a szövetségi kormány elnökhelyettese és Marjan Orozen, a szakszervezetek elnöke.

1988. november 25. - A jugoszláv parlament elfogadta az ország módosított alkotmányát. Az alapelvek - a föderatív államrendszer, a szocialista önigazgatás, a társadalmi tulajdon, a munkáshatalom, a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság, az el nem kötelezett külpolitika - változatlanok maradtak. Pontosabban rögzítették a föderáció koncepcióját, a vállalati önállóság növelésével erősítették a munkások és általában a dolgozók szerepét. Szétválasztották egymástól az állami és a párttisztségeket. Az új alapokmány világosabban meghatározta a tervezés és a piac kapcsolatát, a népgazdasági terv szerepét, kimondta a piacgazdálkodás érvényesítését, biztosította a sztrájkjogot. Ugyanakkor az alkotmánymódosítás nem rendezte a két autonóm tartománnyal, Koszovóval és a Vajdasággal kapcsolatos kérdéseket és nem rendelkezett a többpártrendszerrel kapcsolatban sem. A módosítások utat nyitottak a 21 milliárd dolláros külföldi adóssággal, a 240 százalékos inflációval és a 15 százalékos munkanélküliséggel küzdő Jugoszláviának, hogy nyílt piacgazdasággá váljon.

1988. november 26. - Nyugati megfigyelők szerint Szlovénia, Jugoszlávia leginkább liberálisnak és nonkonformistának tekinthető tagköztársasága "az emberléptékű szocializmus" útjára lépett; számos lejárt ideológiai tabut ledöntött, és szükségszerűen közeledik Nyugat-Európához. A jugoszláv reformerek első számú vezetőjének tekintett Milan Kucan szlovén pártvezető egy beszédében kijelentette: itt az ideje, hogy a kommunista párt feladja monopolhelyzetét, és lehetővé tegye a "politikai pluralizmus" megszületését.

LENGYELORSZÁG: RENDSZERVÁLTÓ SZOLIDARITÁS

1988. november 1. - Bejelentették a kormány döntését: a lengyel gazdaság veszteséges szektorainak megújítása keretében december 1-jén bezárják a gdanski Lenin Hajógyárat, a törvényen kívül helyezett Szolidaritás ellenzéki szakszervezet erődjét.

1988. november 2-4. - Margaret Thatcher brit miniszterelnök hivatalos látogatást tett Lengyelországban. Vendéglátóinak tolmácsolta a brit álláspontot, miszerint nem tesznek egyoldalú lépéseket az évi 2 milliárd dolláros adósságszolgálattal járó lengyel tartozások ügyében mindaddig, amíg Varsó nem tud megállapodni az adósságok átütemezéséről a Párizsi Klubba tömörült hitelezőkkel, és nem kap újabb készenléti hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól.

1988. november 3. - Nyilvánosságra hozták az 1989-90-re szóló gazdasági konszolidációs tervjavaslatot, amely a Rakowski-kormány ígéretének megfelelően két év alatt elsősorban a piaci ellátás javítását, az infláció megfékezését, a lakásépítés meggyorsítását tűzte ki célul.

1988. november 3. - 110 millió dollárnyi adósság átütemezéséről írtak alá megállapodást Varsóban a Lengyel Nemzeti Bank és japán bankok képviselői.

1988. november 7. - 20 százalékkal leértékelték a lengyel zlotyt a szocialista országok valutáihoz képest. Ez volt 1988-ban második ilyen devalváció, februárban 40 százalékos volt a zloty értékvesztése.

1988. november 7. - Lech Walesa a Szolidaritás legalizálására tett ígérethez, Adam Michnik és Jacek Kuron részvételéhez, valamint a gdanski Lenin Hajógyár bezárására hozott döntés visszavonásához kötötte részvételét a kerekasztalt előkészítő megbeszéléseken és magán a kerekasztalon.

1988. november 11. - A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi napilapja, a Trybuna Ludu egy cikkében megállapította: a LEMP válságban van, a tagság igen kis mértékben azonosul a párttal, alapszervezeteivel és legfelsőbb vezetésével.

1988. november 11. - 14 városban tömegtüntetések, összetűzések voltak az önálló lengyel államiság visszanyerésének hetvenedik évfordulóján.

1988. november 18-19. - Az augusztus 31-iki első találkozó után ismét tárgyalóasztalhoz ült Lech Walesa Szolidaritás-vezető és Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a LEMP KB PB tagja a nemzeti kerekasztal tárgyalások előkészítése céljából. A lengyel katolikus püspöki kar titkára, Bronislaw Dabrowski érsek közvetítésével összehívott megbeszéléseken jelen volt Stanislaw Ciosek, a lengyel népfront (PRON) főtitkára, a LEMP KB PB póttagja, Alojzy Orszulik atya, a püspöki kar sajtóirodájának vezetője és Tadeusz Mazowiecki, a Szolidaritás egykori napilapjának főszerkesztője. A felek között továbbra is megmaradt a nézetkülönbség a szakszervezeti pluralizmus és a Szolidaritás legalizálása kérdésében.

1988. november 26-27. - A Szakszervezetek Országos Képviselete (OPZZ) tanácskozásán határozatot fogadtak el a legális sztrájkszervezést megkönnyítő új szakszervezeti törvény kidolgozásáról, valamint a kormány és a szakszervezetek közötti társadalmi szerződés megkötését segítő indítványról.

1988. november 29. - Lech Walesa és Alfred Miodowicz, a Szakszervezetek Országok Képviselete vezetője nyilvános televíziós vitát folytatott. Ennek során Walesa azt fejtegette, hogy a 80-as évek elején nem voltak meg a feltételek, hogy Lengyelországban sikerre vigyék a Szolidaritás által javasolt reformokat, "Brezsnyev két évvel később halt meg a kelleténél" - mondta. Utalt arra, hogy Gorbacsov Szovjetuniójában most a Szolidaritás egykori elképzelései valósulnak meg, mégpedig jóval gyorsabb ütemben, mint Lengyelországban. Felszólította Miodowiczot, hogy ne féljen a pluralizmustól, s hozzátette: "Nézze meg mit csinálnak a magyarok, nem locsognak annyit mint mi, hanem cselekszenek, már pártokat is alakítottak. Mi pedig, akiknek ezen a téren nagyobb tapasztalatunk van, csak helyben járunk."
Forrás: MTI