Szakadás fenyegeti az országot

Legújabb fejlemények szerint Kárpátalja ruszin lakossága le akar válni Ukrajnáról – legalábbis így tűnik első látásra. Szolyván elfogadták az 1938-as alkotmányt, ami szerint Kárpátalja független területté vált. Ehhez persze az ukrán rendvédelmi inté

Ruszinok

Az Ungvár-központú Kárpátalja lakosságának nagy részét az orosz ajkú ruszinok teszik ki. Egyes források szerint Kárpátalja 1,2 milliós lakosságából 1 millió ruszin él. A ruszin identitás furcsa – a Wikipedia szócikke alapján – és nem konfliktusmentes. Mivel saját államuk nincs, iskoláik, egyéb kulturális intézményeik szintén hiányoznak, ezért a nemzetté válás folyamata nehézkesen megy, az ukrán éledő nacionalizmus pedig szintén nem tesz jót az indulatok csillapodásának. A konfliktus – eddigi – csúcsa a nemzeti autonómia követelése, ami egyszerre komolytalan is meg nem is.

Komolytalan

Eljárást indítanak
"Számunkra nincs jelentősége annak, hogy ilyesmire ki és melyik régióban bujtogat, mi a törvénynek megfelelően járunk el" - idézte az állambiztonsági vezetőt pénteken a Novij Region hírügynökség. Nalivajcsenko emlékeztetett, hogy a büntető eljárás megindítása előtt már figyelmeztették a ruszin szervezet vezetőit. De egy dolog, amíg csak beszélnek – tette hozzá –, s egészen más, amikor olyan tevékenységbe kezdenek, amelyek az ukrán törvényeknek megfelelően büntetendők. Az SZBU vezetője szerint az ügyben érintettek nem hallgattak a figyelmeztetésre, ezért eljárás indul ellenük.

Forrás: transindex.ro
A próbálkozás realizálódásának nyilvánvalóan minimális esélye van, főleg úgy, hogy az ukrán illetékes szervek is árgus szemekkel figyelik a fejleményeket.

Ma már nem annyira egyszerű egy szakadár terület élete, amennyiben nincs meg a megfelelő nagyhatalmi háttér. Dél-Oszétiának, Abháziának (Oroszország) és Koszovónak (Egyesült Államok, Európai Unió) megvolt, de például Transznyisztriának nincs meg, így a terület hivatalosan mind a mai napig Moldova része. Kérdés, hogy Kárpátalja kaphatna-e ilyen támogatást, bár a valószínűbb forgatókönyv az, hogy nem.

Ennek első oka, hogy Kárpátalja Ukrajna nyugati részén fekszik, ami messze esik Oroszországtól, másodszor pedig az euroatlanti integrációban érintett NATO- és EU-tagállamok pedig Ukrajnában gondolkodnak és nem Kárpátaljában és Ukrajnában.

Mindezen túl – a Wikipedia alapján – Kárpátalja egyes régióiban elképesztő magas, 80%-os munkanélküliség, a mezőgazdaság dominanciája, az élőhalott kolhozrendszer és az ipari nyersanyag hiánya valószínűleg rövid időn belül világossá tenné, hogy Kárpátalja önmagában nem lenne képes prosperáló állami működésre.

80%-os munkanélküliség
Kárpátalja gazdaságában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági szektor. Fontos ágazatok a gabonatermesztés, juhtenyésztés, illetve tej- és hústermelésre szakosított állattenyésztés. Mindazonáltal a még mindig szokásos kolhozok és szovhozok vegetálnak.

A Szovjetunióban meghatározó nehézipari létesítmények természetesen Kárpátalját is jellemzik, ám – nyersanyag hiányában – ezek vagy megszűntek, vagy lényegi termelést nem folytatnak.

Egyes vidékeken nem ritka a 80%-os munkanélküliségi ráta sem.

Forrás: Wikipedia

Komoly

A Szojm (nemzetgyűlés) hitet tett amellett, hogy Kijev megkerülésével akarják felhívni a Nyugat figyelmét a problémáikra, ami sugallhatja azt, hogy a ruszinok célja nem is egy nehezen életképes állam létrehozása, hanem az önrendelkezés szabadságának bővítése. Csak az eszköz lett egy kicsit radikális.

A kárpátaljai ruszinok kongresszusán felszólították a Kárpátalja megyei tanácsot, hogy december elsejéig tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja ruszin autonóm tartománnyá válhasson, ellenkező esetben Kárpátalja egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. A helyzetet durvítja, hogy határozat született az 1938-as kárpátaljai alkotmány visszaállításáról, így a szituáció komolyan veendő. A Kárpátalján élő ruszin szellemi és politikai vezetők is tisztában vannak a helyzettel, a kérdés napvilágra kerülése azonban messzebbre látszik mutatni.

Kijev helyett
A Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés) Kijev mellőzésével kéri az Európai Unió kormányait és parlamentjeit, hogy szavatolják a ruszin nép nemzetiségi jogait, szabadságjogait és biztonságát szülőföldjén - áll a szervezet hétvégi szolyvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozatában.

Forrás: karpatinfo.net
A probléma ugyanis két közösség identitáskeresésének ütközése. A ruszinok említett problémái mellett ugyanis az ukrán nemzet is átalakuláson megy keresztül. A többség körében most megy végbe az identitás letisztulás, ami legjobban az ukrán nyelv alakulásában fogható meg, amit még mindig relatíve kevesen beszélnek, sokan még inkább az oroszt használják. A nemzeti (át)alakulások persze a radikalizmust és a szélsőséget is magában hordozzák, aminek nem csak a ruszinok, de az ott élő kis magyar közösség is kárvallottja.

Jelzés az ukránok felé

A ruszinok autonómiatörekvéseinek (a függetlenségiről nem is beszélve) valószínűleg nagyobb a füstje, mint a lángja, de nem biztos, hogy ez mindig így marad. A ruszin próbálkozás egyelőre inkább intő jel az ukránok számára arra vonatkozóan, hogy tekintetbe kell venniük a ruszin akaratot, s a tudati, szellemi átalakulások ellenére az ukrán nemzeti gondolkodásnak nem szabad szélsőséges irányba mennie.