Kik támadják a forintot és az OTP-t?

Hétfőn a monetáris tanács még azt jelentette be, nem emelik az alapkamatot, az maradhat a 8,5 százalékos szinten. Szerdán pedig nagy meglepetésre három százalékkal mégis megemelték a forint kamatát. Mi állhat a háttérben?

A monetáris tanács 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot szerdai rendkívüli ülésén. Egyes elemzők szerint a döntés mögött az állampapírpiac lendületvesztése áll. Az alapkamat emeléssel ösztönözhetik a vevőket az állampapírok vételére. Ez akár annak a jele is lehet, hogy a magyar állam finanszírozása akadozik, de legalábbis nehézségekkel küszködik. . A kamatemelés valóban megnövelheti az állampapírok iránti keresletet, hiszen így a 8,5 százalék helyett 11,5 százalékos a nyereség rajta.

Déri Viktor pénzügyi szakértő szerint azonban másról van szó. Véleménye szerint minden jel arra mutat, hogy devizapiaci spekuláció áll a hátérben, ami a forint ellen irányul. A Jegybank a kamatemeléssel formálisan jelezte a piacoknak, célja a forint árfolyamának megőrzése, a további spekulációs hatások miatti gyengülés megakadályozása.

Mi lesz a szünetben?

Magyarországon négynapos szünet jön, a tőzsde sem nyit ki. Ez pedig jó alkalmat jelent a forint spekulánsoknak. A kamatemeléssel csökkenthetik a spekuláció elharapódzását, a forint elleni erőteljesebb támadásokat. Déri Viktor szerint nincs semmi akadálya annak, hogy ha a spekulációs veszély elmúlik, akár már jövő héten visszatérjünk az eddigi 8,5 százalékos kamatszintre.

Egy biztos: a kamatszint ilyen mértékű megemelése nagynak számít, ami nyilvánvalóan azt jelzi, valami komoly baj van. Főleg, ha azt nézzük, hétfőn még nyoma sem volt ennek. A négynapos szünet – a pénzügyi válság begyűrűzése és a magyar pénzügyi rendszer kiszolgáltatottsága miatt – minden jel szerint komoly kihívásokat támaszt majd Magyarország számára. A monetáris tanács biztosan nem fog szabadságra menni.

A Gazprom volna a ludas?

Csányi Sándor, a spekulációról
Az OTP vezérigazgatóját a meglepte, hogy a kormányzati bejelentések hatására nem erősödött jobban a forint, s úgy véli, hogy spekuláció folyik a hazai deviza ellen. Szerinte az OTP részvények mélyen az értékük alatt forognak, bár devizában mért áruk csak most süllyedt a régiós szektortársakéhoz hasonló értékeltségi szintre. A bank iránt azonban megvan a bizalom, likviditása megfelelő, betétállománya pedig növekedett az elmúlt időszakban. /Portolio.hu/
A tőzsde mélyrepülését a Hírextra más helyről kapott információi szerint szintén spekulációs hatások okozzák. Értesüléseink szerint az OTP ilyen nagyarányú értékvesztése mögött az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom áll. A Gazprom már régóta meg akarja szerezni a MOL-t, tegyük hozzá, mindenáron.

A történet persze nem új keletű, hiszen sokak szerint az OMV-MOL párharc hátterében is az orosz vállalat állt. A pénzügyi válság és annak Magyarországra gyakorolt hatása azonban kiváló alkalmat teremtett a nagy volumenű spekulációra. Céljaikat most az OTP-n keresztül próbálják elérni.

Egy izgalmas telefonhívás

Érdekes adalék a történethez, hogy hétfőn Gyurcsány Ferenc felhívta Vagyimir Putyin orosz miniszterelnököt. A magyar kormányfő a beszélgetés témájáról csak annyit árult el, tudnia kellett Oroszország marad-e vevőnk jövőre, vagy nem, számíthatunk-e arra, hogy a piac bedugul, vagy részben meg fog maradni. A miniszterelnök kérdésre válaszolva még azt is elárulta, nem kért pénzügyi segítséget az orosz kormányfőtől.

Ezek a magyarázatok kevésbé tűnnek hihetőnek, ismerve a jelenlegi pénzügyi válság hazánkban megmutatkozó irányát, illetve a tőzsde, azon belül a MOL és az OTP árfolyamzuhanásait, valamint a Gazprom kevéssé titkolt céljait. Avagy még ha hihető is Gyurcsány Ferenc nyilatkozata, nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, volt más témája is az eszmecserének. Konkrétan a Gazprom magyarországi nyomulása. Nem tudjuk, hogy a megbeszélésen mire jutottak a kormányfők, és aztán mi lesz ennek a hatása, hiszen valójában avval sem vagyunk pontosan tisztában, milyen piszkos játék folyik a kulisszák mögött. A gond csak az, hogy a bőrünkre megy.