Taréjos dinókommunikáció

Az őslénykutatók már régóta vitatkoznak azon, hogy vajon mi lehetett a funkciója a kacsacsőrű dinoszauruszok, más néven lambeoszauruszok fején növő furcsa, csontos taréjnak. Most a torontói, az ohiói és a montanai egyetem kutatói komputertomográf - CT - s

"Az agy alakja sokat elmond arról, hogy mely érzékszervek voltak fontosak egy dinoszaurusz mindennapjaiban, és így betekintést nyerhetünk a taréjok szerepébe is" - mondta David Evans, a kutatás első szerzője, az Ontariói Királyi Múzeum és a torontói egyetem őslénykutatója.

Egyes feltevések szerint a taréjok a szaglást segítették azzal, hogy növelték az érzékelő felület nagyságát. Mások úgy gondolták, hogy a hőmérsékletszabályozásban játszottak szerepet, egy harmadik vélemény szerint viszont a kommunikációs hangok rezonanciáját segítették elő.

A CT eredmények kimutatták, hogy a taréjok külső alakja (amely egyértelműen vizuális jelként is szolgált) nem egyezett meg az orrüregek belső alakjával, és ez arra utalt, hogy az orrüregnek speciális szerepe volt. Az agy szaglásért felelős része ugyanakkor viszonylag kicsi és primitív volt, tehát a taréj nem azért jött létre, hogy fejlessze ezt az érzékszervet.

Más kutatók számítógépes modelljei szerint a taréjnak alacsony hívóhangok képzésében lehetett szerepe. A CT eredmények alátámasztják ezt, hiszen egy érzékeny belső fül jelenlétét mutatták ki, amely megerősíti, hogy a dinoszauruszok hallhatták a taréj által keltett alacsony frekvenciájú hangokat. Ezen kívül meglepően nagyok voltak az agy azon területei, amelyek a magasabb rendű kognitív funkciókat látják el. "Sejtettük, hogy a taréjos kacsacsőrű dinoszauruszok vokális és vizuális jeleket is alkalmaztak, most azonban tudjuk, hogy ehhez kellő agykapacitásuk és hallásuk is volt" - magyarázta Chang Witmer, az ohiói egyetem paleontológus professzora.

Az összes elérhető információt összerakva - az agy és a fül digitális képeit, a fajok evolúciós kapcsolatait, valamint a taréj növekedési mintáját és alakjának fajok szerinti sokszínűségét - valószínűsíthető, hogy az orrüreget kommunikációs hangok képzésére használták. Ez a tanulmány demonstrálja, hogy a különböző módszerek - 3 dimenziós képalkotás, növekedési tanulmányok és filogenetikai mintavételezés - kombinálásával eredményesen lehet tesztelni a kihalt állatok szokatlan testrészeivel kapcsolatos feltevéseket.
Forrás: MTI